Országgyűlési napló - 2005. évi téli rendkívüli ülés
2005. december 19 (282. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök:
11 Azaz nem lehet odáig sem elmenni a nemzeti akarat érvényesítésében, hogy tudjuk, hogy a földrész egy másik pontján, egy másik tagállamban ez pedig olyan konfliktusokat okoz, amely konfliktusok nyilván már nem szolgálják a közös érdeket. Ez egy puzzle, egy olyan puzzle, amely többféleképpen összerak ható, de nem végtelen a száma a lehetséges kompromisszumoknak. Úgy kell kirakni a végén ezt a politikai, gazdasági, társadalmi, mondjuk úgy, hogy kirakós, nagy politikai játszmát - itt a “játszma” idézőjelben van , hogy végül a kialakuló képpel mind a 25 tagország egyetértsen. Miről szól még ez a megállapodás? Arról, hogy Magyarországhoz igazodó felhasználási szabályok legyenek. Melyek ezek a legfontosabb szabályok? Az első - és ebben a franciákkal együttműködtünk : ne engedjünk addig hozzányúlni a közös agrárpolitikához, amíg a magyar gazdák támogatása el nem éri az európai gazdák támogatását. Ezt megvívtuk és megnyertük. (Taps a kormánypárti oldalon.) A második: Magyarországnak olyan tömegű fejlesztésre van szüksége - ezek ezermilliárdos nagyságrendű fejlesztések évente , hogy nekünk az áll érdekünkben, hogy ezeket a forrásokat úgy használhassuk fel, hogy az ne kergesse megoldhatatlan nemzeti vállalkozásba Magyarországot. Azaz változtassunk azon a szabályon, hogy ma minden 1 forint európai pénzhez át lagosan a fejlesztéspolitikához tartozó projektekben közel 50 fillért kellett hozzátenni. Nade, hát hogyan bírnánk mi ezt a tempót 2007től, amikor közel 800 milliárd forint fog bejönni minden évben az Európai Unióból? Ha fenntartottuk volna ezt az arányt, akkor egészen biztosan az lett volna a korlátja az európai uniós pénzek lehívásának, hogy Magyarország a saját nemzeti költségvetéséből, az önkormányzatok a saját költségvetésükből, a civil szervezetek a saját költségvetésükből nem tudtak volna lépést tar tani. Azaz az 1 forint európai pénz, 50 fillér magyar pénz jelenlegi aránya egy három és félszeresére megnövelt európai támogatás mellett Magyarországot megoldhatatlan helyzet elé állította volna. Ha nagyon őszintén beszélek, az elé a dilemma elé állt voln a bármelyik kormány 2007et követően, hogy vagy fejleszt, de akkor vissza kell fogni a szociális kiadásait - nyugdíjat, családtámogatást például , vagy nem fejleszt, mert nem lesz képes hozzátenni, bármennyire sok pénzt ígérnek Európából, a nemzeti részt. Ezért volt kulcskérdés megvédeni azt az álláspontot, hogy az 1 forint európai pénz, 50 fillér magyar pénz helyett az legyen a megosztozás, hogy 1 forint európai pénz és, mondjuk, 18 fillér magyar költségvetési forrás. Ezt már bírni fogja Magyarország. Ez azt jelentheti, hogy a magyarországi fejlesztések 85 százaléka európai forrásból fog épülni, és nem kell Szegednek, nem kell Pécsnek, nem kell Csongrádnak, Győrnek vagy a többi városnak lehetetlenre vállalkozni akkor, amikor új programot fogalmaz meg a köv etkező hétnyolc év fejlesztésében. Ez volt a második nagyon fontos kérdés. (Taps a kormánypárti oldalon.) A harmadik ugyanehhez kapcsolódik. Bár sokan azt mondják, hogy az Európai Parlament által tett költségvetési indítványhoz kellett volna ragaszkodnunk , de szeretnék arra emlékeztetni mindenkit: az Európai Parlament - nem kis részben a nettó befizető tagországok nyomására - azt szerette volna elérni, hogy az önkormányzati beruházásokhoz kapcsolódó általános forgalmi adót csak saját nemzeti forrásból lehe ssen finanszírozni. Kérem szépen, ez még csökkentett általános forgalmi adó mellett is - amelyre január 1jétől sor fog kerülni - 20 százalékkal drágította volna a beruházásokat a jelenlegi szinthez képest. Kérem szépen, melyik az az önkormányzat, amelyik ezt elbírja? És tegyük hozzá: a luxemburgi elnökség alatti költségvetési javaslat elfogadta ezt. Azaz Magyarország számára az volt a kérdés, hogy lehete a luxemburgi javaslathoz képest ebben a felhasználási szabályban többet elérni, lehete olcsóbbá tenni az önkormányzati beruházásokat, el lehete érni azt a kompromisszumot, hogy fennmarad az a rendszer, amelyben az önkormányzatok által megvalósított fejlesztési beruházások általános forgalmi adóját is európai pénzből lehet finanszírozni, ezzel felülről le felé számolva 1617 százalékkal még egyszer olcsóbbá tenni ezeket a
