Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 4 (251. szám) - Az elkövetkezendő tíz évben követendő gazdaságpolitikai alapelvekről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
999 lehetőséggel, és ehhez képest a magyar parlamentben a legnagyobb ellenzéki párt azt mondja, hogy én nem tudok együttműködni, mert nincsenek pontos jogszabályok, amikbe kapaszkodhatnék. Még egyszer mondom: ez súlyos felelőtlenség az ország szempontjából. Politikai okokból nehézségeket gördít az elé, hogy a kormány megfelelő elhatározottsággal tegye tovább a dolgát, de az igazi veszélye az, hogy azt jelzi, hogy a pa rlamenti politikai erők pillanatnyilag közel felét kitevő ellenzék nem egyformán gondolkodik az ország érdekében, hanem bármikori politikai céljai érdekében hajlandó feláldozni, és jelzi azt, hogy a közös megállapodásra, a konszenzusos együttműködésre pill anatnyilag ebben az országban nincs lehetőség. Igazából a fő kérdés ez, függetlenül attól, hogy a 12 pontot egyenként végigvitatjuke egymással vagy sem. A kérdés az, hogy tudunke önkorlátozással lenni, tudunke fair play szerint játszani, és akarunke eg y közös, megnyugtató képet a külföldnek nyújtani, a befektetőknek és az Európai Uniónak egyáltalán, vagy sem. Én azt kérném, hogy a Fidesz próbálja meg ezt a helyzetet - még egyszer mondom, az ország érdekében - átgondolni, és a közös önkorlátozásban együt tműködni a kormányzó pártokkal. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A vezérszónokok közül Herényi Károly képviselő úr következik, az MDF képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képvi selő. Frakcióvezető úr, parancsoljon, öné a szó. HERÉNYI KÁROLY , az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Urak! Ennek az előterjesztésnek az előzménye egy augusztus 18án aláírt, eredendően négy pártinak indult, később hárompártivá alakult pártközi egyezmény elfogadása volt. A Magyar Demokrata Fórum ezt a hárompárti nyilatkozatot vállalta és aláírta. Ennek az aláírásnak az oka a következő volt. Egyfelől: a hazai megosztott politikai közéletben új színfoltot jelenthet, és új elemet hozhat be egy olyan megállapodás, amelyet önmagukra nézve az aláírók kötelezőnek néznek és kötelezőnek tartanak. Másfelől: úgy gondoljuk, hogy ez a dokumentum, amennyiben a gyakorlatban érvényt szerzünk neki, a magyar vál lalkozók, a kis- és középvállalkozók érdekeit szolgálja, bizalmat teremt a magyar gazdaság iránt a külföldi befektetők vonatkozásában. De ha már a bizalom szót használjuk, akkor teremt ez másfajta bizalmat is, hiszen a parlament is elvesztette azt a bizalm at, amelyet a rendszerváltás idején még élvezett, a politikai pártok is elvesztették. Ennek pedig az oka az, hogy a magyar társadalom, a magyar társadalom szereplői, a magyar vállalkozói réteg úgy gondolja, hogy az Országgyűlés és annak pártjai önmagukkal vannak elfoglalva, nem a gazdaság ügyeivel foglalkoznak, nem az ország helyzetének javítása az elsődleges céljuk, hanem pártpolitikai érdekeik érvényesítése. És lássuk be, hogy ebben a megítélőknek nagyjából igazuk is van. Mindjárt mondok két példát a fele lőtlenségre mind a két oldalon. Talán emlékeznek rá, hogy az európai uniós csatlakozást megelőzően, amikor az akkori kormánynak arról kellett döntenie, hogy a feltételeket teljesítve vállale néhány népszerűtlen intézkedést, akkor az akkori miniszterelnök azt mondta, hogy létezik az Európai Unión kívül is élet. Aztán most, amikor az eurózónához való csatlakozás a tét, és amikor feltételeket kellene teljesíteni, vállalva ennek esetleges népszerűtlenségét, akkor a jelenlegi miniszterelnök azt mondja, hogy mié rt dobjuk mi el olyan gyorsan magunktól nemzeti valutánkat. Hol a felelős gondolkodás? Hol az előrelátó, tervező felelős gondolkodás, amely hosszú távú érdekeknek képes alárendelni rövid távú pártpolitikai érdekeket vagy népszerű intézkedéseket? Ennek a do kumentumnak az alapvető célja és feladata az, hogy valami új utat nyisson vagy új rendet vágjon ebben a politikai összevisszaságban, és tudja már eldönteni végre a politika szereplőinek sokasága, hogy mi a fontos, mi a lényeges, és mi az éppen csak pillana tnyi
