Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 4 (251. szám) - Az elkövetkezendő tíz évben követendő gazdaságpolitikai alapelvekről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
1000 népszerűséget hozó döntések sokasága, amely a nemzetgazdaság szempontjából, a nemzet jövője szempontjából egyáltalán nem biztos, hogy olyan fontos. (15.50) Vane ma fontosabb előttünk álló feladat, mint az a vállalt feladatunk, hogy 2010ben az eurózó nához csatlakozzunk? Ez egyébként azért furcsa, mert 2010 választási esztendő - hát melyik kormány lesz olyan bátor, hogy a választás évében képes lesz egy ilyen drasztikus intézkedést véghezvinni? Meg kellene egyezni, hogy vagy előtte, vagy utána, de 2010ben ez nagyon nehezen végrehajtható történet lesz, pedig nagyon szükséges lenne. Nagyon fontos, hogy 2010ben vagy azt megelőzően az eurózónához csatlakozzunk. Ha valami a magyar vállalkozások versenyképességét meghozhatja és jelenti, akkor ez egy nagyon fontos döntés, nagyon fontos intézkedés. De ha csak arra gondolok, ami itt a ma délelőtti vitában elhangzott, hogy 270 ezer család jutott lakáshoz, akik nyilván hitel felvételével, igénybevételével teljesítették ezt, és ezeknek a hiteleknek a döntő többség e valutaalapú hitel, akkor mi lesz az árfolyamkockázattal? Mi lesz akkor, ha az eladósodott magyar lakosság, amely jelentős részben valutaalapú, svájcifrank- vagy euróalapú hitelt vett fel, és mondjuk, a forint árfolyama elkezd változni, ingadozni kezd, mi lesz velük? Ki fogja ennek a következményeit viselni? Tetszenek emlékezni arra, amikor egy honfitársunknak minősíthető úriember néhány esztendővel ezelőtt jól megalapozott támadást intézett az angol font ellen, és majdnem beborította? Pedig mennyivel erős ebb nemzeti valuta az angol font, mint a magyar forint, amely a spekulatív támadásoknak rendkívüli módon ki van téve! Tehát számos olyan indok van, amely azt jelenti, hogy Magyarország eurózónához való csatlakozása megkerülhetetlen, szükséges, és minél elő bb meg kell történnie. Ebben a dokumentumban ez benne is van, a 2. pontban 2010 szerepel. Én nagyon örülök, hogy a kormányon belül vita alakult ki, és van olyan miniszter, van olyan tárca, amelyik azt mondja, hogy ez tartható, tartani kell. Annak már nem ö rülök, hogy a miniszterelnök úr a kétségeinek ad hangot a 2010. évi csatlakozást illetően. De akkor nézzük meg, mi ennek a dokumentumnak az értéke. Azt gondolom, igaza van Mádi Lászlónak, hiszen ez nem egy önmagában létező valami, meg kell vizsgálni, hogy az előterjesztett törvények - például az adótörvények, a költségvetési törvény - az ebben foglaltak megvalósulását hogyan szolgálják. A múltkoriban azt találtam mondani, hogy a politikához bátorság kell, és ezt most megismétlem. Bizony, ha vállalunk céloka t és feladatokat, akkor ezek teljesítéséhez bátorság kell. A kormány részéről vállalni kell az ezen feladatok teljesítésével szükségképpen velejáró népszerűségvesztést, vagy pedig azt, hogy nem lesz mindenki felhőtlenül boldog az intézkedések rövid távú ha tásaitól, de megalapozott és normális kommunikációval elérhető, hogy az emberek megértsék - mert az emberek azért értelmes lények , hogy ezekre szükség van, ha nem akarjuk a jövőnket felélni. Erre föl azt látjuk, hogy a holnap kezdődő adótörvények, amelye k a Ház asztalán fekszenek, olyan célokat tűznek ki, amelyek rendkívül népszerűek, de a gazdasági megalapozottságuk több mint megkérdőjelezhető. Miből fogjuk a 300 milliárd forintnyi adóbevételkiesést pótolni? A költségvetés elvileg adhatna rá választ, me rt azt mondja a kormány, hogy a költségvetési törvény tervezetében majd megjelöli azokat a helyeket, ahol ezeket a kiadásokat megspórolja, vagy egyéb forrásokat tár fel, ami számunkra egyelőre ismeretlen. Múlt péntek óta ismerjük a költségvetési törvény te rvezetét. A két törvénytervezet nincs összhangban egymással, az egyik jelentős hiányt teremt, a másik erre a hiányra semmiféle normális és elfogadható választ nem ad. Akkor hogyan gondoljuk, hogy egy ilyen országgyűlési határozati javaslatnak érvényt lehet szerezni, ha a kapcsolódó törvények ezt a feltételrendszert vagy ezt a feladatot nem teljesítik? A felelős, bátor magatartás, amelyről a miniszterelnök úr sokat beszél, az lenne, hogy azt mondjuk: uraim, a jelen helyzetben, a magyar gazdaság jelen helyzet ében a pénzügyi helyzetünk nem teszi lehetővé, hogy most ilyen mértékű adócsökkentést lépjünk meg. A felelős és bátor
