Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. szeptember 12 (244. szám) - Nógrádi Zoltán (Fidesz) - dr. Baráth Etele tárca nélküli miniszterhez - “Beismeri már végre a kormány, hogy 2004-ben nem az Unió támogatott minket, hanem a magyar adófizetők támogatták az uniós polgártársaikat?” címmel - ELNÖK (Mandur László): - DR. BARÁTH ETELE tárca nélküli miniszter: - ELNÖK (Mandur László): - NÓGRÁDI ZOLTÁN (Fidesz):
74 Ez azt jelenti, tisztelt miniszter úr, hogy minden adófizető magyar állampolgár közel 6 ezer forinttal támogatta az európai uniós társait. Ilyen gazdagok vagyu nk, tisztelt miniszter úr? Nem az a baj, hogy az önök sikerpropagandájáról megint kiderült, hogy az csak duma, hanem az, hogy több ezer gazda, vállalkozás, önkormányzat és civil szervezet fizette ennek az árát. Nem az a probléma, sőt az jó, hogy igazunk va n, hanem az, hogy a kormányzati tehetetlenség árát a magyar adófizetők fizetik meg. Joggal teheti fel tehát önnek minden magyar állampolgár azt a kérdést, miért a magyar gazdáknak kell támogatniuk francia, holland vagy dán gazdákat. Miért a magyar vállalko zóknak kell a visszatartott áfájukból támogatni az angol, német vagy belga vállalkozásokat? Miért a magyar civil szervezetek mennek csődbe és tönkre, és miért a magyar civil szervezetek támogatják (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lete ltét.) európai uniós civil szervezeteiket a költségvetésen keresztül? Várom megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A kérdésre Baráth Etele miniszter úr fog válaszolni. Parancsoljon, öné a szó, miniszter úr. (Szűcs Lajos elfoglalja jegyzői székét.) DR. BARÁTH ETELE tárca nélküli miniszter : Nagyon nagy gondban vagyok, kedves képviselő úr. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nem csoda!) Megmondom egészen őszintén, hogy tényleg nem is nagyon tudom már, hogy mit lehet csinálni azzal, amit ön nem is először kérdez itt. Az ezelőtt 20 perccel elhangzott válaszom önt teljes mértékben hidegen hagyja, holott nem én válaszoltam önnek, hanem a Számvevőszék elnöke. Megpróbálom nagyon lassan egy részlet ét - csak azért lassan, hogy megérthető legyen - ismételten elmondani. (Moraj a Fidesz soraiban. - Az elnök csenget.) Igen, kedves uraim, igen, önöknek is nagyon jót fog tenni, ha még egyszer meghallgatják. (Borkó Károly: Halljuk!) Kérdés, hogy mi az igazs ág, befizető vagy nem befizető. Azt mondja: “Tényleg befizető? - Nem, tévedés - mondja Kovács Árpád úr , nem mondtunk a befizetésre vonatkozóan semmit.” Uram, egyértelmű. Jó? Talán ennél az egynél maradjunk, utána el tudom mondani az összes többit hosszas an is, csak sajnos nincs értelme, mert az előbb elmondtam, és nem lehetett meghallani. “A pénz itt van Magyarországon? - Itt van, használják is. Ez valóságos pénz, csak a költségvetés áramlatába nem került bele, ezért a szabályok szerint ez a költségvetés zárszámadásánál nem vehető figyelembe. Szerintem erről sokkal többet nem érdemes beszélni, mert technikai különbségről van szó.” Tisztelt Képviselő Úr! Én önnek oda fogom adni most, a végén azt a felkészítőt, ami pontosan idézi az európai uniós eljárás szá mítási módszerét, és el is mondja, hogy miért kell ezt így végrehajtani. Egyszerűen tényleg nem tudom, meg vagyok fogva már. Azt megértettük itt (Dr. Vojnik Mária felé:) a kolléganővel, hogy önnek el kellett mondania néhány fogalmat, a “tutyimutyit”, fel i s írtam néhány ilyet, hogy “dumakormány”, meg ilyenek. Ez rendben van, csak ne ehhez kösse, hanem kösse valami olyan tényhez, amihez szakszerűen ért. A lényegi különbség a kettő között, képviselő úr, hogy az ország pozitív szaldóval zárt. Az Európai Unió M agyarországnak 76 milliárd forinttal többet utalt át, mint Magyarország az Európai Uniónak, úgyhogy a francia parasztok támogatták az itteni parlamenti képviselők megélhetését is. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szé pen. Viszontválasz illeti meg a képviselő urat. Parancsoljon! (Folyamatos zaj.) Figyeljenek, mert válaszol! NÓGRÁDI ZOLTÁN (Fidesz) :
