Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 14 (281. szám) - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter, a napirendi pont előadója:
5137 helyi önkormányzását. A települések jövője szempontjából kiemelkedő fontosságú településfejlesztési koncepció előkészítését összekapcsolja a településszerkezeti tervvel, a helyi építési szabályzattal és szabályozási tervvel. Ezáltal a szerkezeti tervre el őírt széles körű, előzetes véleményezési eljárás az önkormányzatok bevonásával valósul meg. A tervtanácsok testületeinek véleményezési joga révén lehetőséget ad arra, hogy az építészeti minőség és érdekvédelem, a szakértelem még maradéktalanabbul beépüljön az építésügyi döntésekbe. Forráshiány vagy egyéb, többnyire objektív okok miatt nem minden területre készült helyi építési szabályzat, illetőleg szabályozási terv. Ennek hiánya olykor akadályozza a méltányolható építési igények teljesítését, ezért a módos ítás lehetővé teszi, hogy ilyenkor általánosan alkalmazható legyen az úgynevezett illeszkedési szabály. Gyorsítani kívánjuk az építési ügyek intézését. Az építési törvény jelenleg is tartalmazza a településrendezéssel kapcsolatos kártalanításra vonatkozó r endelkezéseket. Az az érintett állampolgárok számára igazságosabb és méltányosabb, hogy az eljárást az építési törvény módosítása a kisajátítás mintájára egyfokúvá teszi. Kiemelkedő jelentősége lehet annak, hogy a nagyobb, európai uniós forrásokkal is alát ámasztott fejlesztések elsőfokú ügyei a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalokhoz kerülnek. Ezzel lehetőség nyílik a kiemelt ügyekre kiemelt szakmai tudást és figyelmet fordítani, ami tíz- és százmilliós megtakarításokat is eredményezhet. A megoldás egyú ttal hozzájárul a befektetői környezet javításához, ugyanakkor az adott ügykörbe tartozó ügyek alacsony száma miatt nem kíván többletlétszámokat, csupán odafigyelő és hozzáértő szakembereket. Építünk a tapasztalatokra, a gyakorlat által kitaposott útra. En nek alapján az építési törvény kiegészül a településrendezési szerződés új intézményével. A módosítás a szabályozással az önkormányzatok településfejlesztési lehetőségeit kívánja szolgálni, azzal, hogy a beruházókkal az új szabályozás által rögzített tarta lommal megállapodást lehet kötni. A kivitelezés résztvevőinek, köztük az építtető, a tervező felelősségének szabályozása illeszkedik a korábbi módosításokhoz. A módosítás rendezi az építésügyi minőséghez és fegyelemhez kapcsolódó intézmény, az építésfelügy elet rendszerét is. Az építésfelügyeleti szervek első fokon a megyei, fővárosi közigazgatási hivatalok önálló építésfelügyeleti szakigazgatási szervei. Fő feladatuk az építési folyamat szabályszerű lebonyolításának rendkívül széles körű monitoringja, beleé rtve például az építőanyagok minőségi megfelelőségének az ellenőrzését is. A módosítás új intézményként vezeti be az építésfelügyeleti bírságot, ennek mértékét, kiszabásának módját és felhasználását külön jogszabály állapítja meg. A javaslat minden érintet t érdekében erősíti az építéshatósági rendszer átláthatóságát anélkül, hogy a kapcsolódó érdekeket sértené vagy veszélyeztetné. Egyúttal az olcsóbb közigazgatás felé is lépéseket tesz, mégpedig a következő módon. A módosítás megszünteti a rendszer instabil itását, első fokon generálisan a városi, fővárosi kerületi jegyző jár el külön kormányrendeletben meghatározott illetékességi területen. Az illetékességi terület lehetőség szerint azonos lesz a kistérséggel, vagy többedmagával elfér a kistérségben. Az ügyf elek szempontjából előnyös a stabilabb intézményrendszer, megszűnik az önkéntes és tetszés szerint, a követelményekre tekintet nélkül változtatható társulásos illetékesség, az ügyek és irataik nem vándorolnak tovább, biztosabbá tehető a szakmai háttér. Vég ül az építési törvény rendszer és keret jellegének megfelelően a módosítás kibővíti a végrehajtás tárgyában hozható rendeleti kört, rendezi a hatálybalépés kérdését, és kisebb módosításokat eszközöl a törvény rendelkezéseivel összefüggő más törvények módos ítására. A tervezetet az előkészítés során igen széles körben egyeztettük, ebben a szokásos államigazgatási partnereken túl részt vettek az építésügyi szakmai szervezetek, az önkormányzati szövetségek, elsősorban a Megyei Jogú Városok Szövetsége tett javas latokat, amelyeket be is építettünk a törvénytervezetbe, továbbá a Jegyzők Országos Szövetsége. Az építési törvény módosítására vonatkozó javaslat a két módosítást követően továbbmegy a közigazgatás fejlesztésében is. A mottó talán úgy fogalmazható meg, ho gy mindig, amit lehet, de
