Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 14 (281. szám) - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - JAUERNIK ISTVÁN, az önkormányzati bizottság előadója:
5138 amit lehet, azt mindig. Nem javasolunk tehát radikális szervezeti átalakításokat, jóllehet a szakmai viták során ezek is hangot kaptak, valamennyi érintett érdekeinek és érintettségének mérlegelése, az önkormányzatok mozgásterének biztosítása kiemelt szempont volt az előkészítés során. A javasolt változtatásokban tehát a dinamikus egyensúlyt céloztuk meg, olyan lépéseket javaslunk, amelyek nem billentik ki az intézményrendszert, és nem engedik meg a költségérzékeny intézmény elburj ánzását, ugyanakkor az ügyfelek számára gyakorlati haszonnal járnak, a befektetők és az építők törekvéseit könnyítik, javítják a fejlesztési források hasznosulását, azaz hatékonyságát, az építkezők számára átláthatóbb és szakszerűbb ügyintézés kereteit nyú jtják, mindezzel együtt kímélik a költségvetést is. Mindezek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. ELNÖK (Harrach Péter) : Most a bizottsági álláspontok ismertetésére ke rül sor. Megadom a szót Jauernik István képviselő úrnak, az önkormányzati bizottság előadójának. JAUERNIK ISTVÁN , az önkormányzati bizottság előadója : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés önkormányzati bizotts ága november 30ai ülésén a törvényjavaslatot megvitatta, azt a Házszabály 95. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelően megvizsgálta, és általános vitára nem tartotta alkalmasnak. A vitában elhangzottakról röviden szeretnék szólni, amely, remél em, hogy az egyhangú, 19 tartózkodó szavazati arányt is megindokolja. Először, a benyújtott tervezet egy átmeneti szabályozásra tesz javaslatot, elismerve a beterjesztett javaslatnak jó néhány támogatható új intézményét. Azt, hogy miért értékeltük úgy, hog y egy átmeneti szabályozásra tesz javaslatot az előterjesztő, az általános indoklás is bizonyítja. Idéznék az általános indoklásból. “Az elmúlt évek ellenőrzésének tapasztalatai, az ügyfelek visszajelzései és az építésügyben érintett szakmai társadalmi sze rvezetek szinte egyöntetű véleménye szerint az építésügyi igazgatásban a jogalkalmazás oldalán komoly zavarok mutatkoznak. A törvényben helyesen megfogalmazott követelmények, célok és feladatok végrehajtása csorbát szenved. (17.30) Különösen az építésü gyi hatóságok jogi státusa, működési feltételei és ezzel együtt az építésügyi hatósági munka minősége képezi jogos kritika tárgyát. A tapasztalt hibák, ellentmondások megszüntetése elsősorban intézményi reformot igényel. A törvényjavaslatban szabályozott m egoldás - zárójelben: az építésügyi hatósági feladatok körzetközponti jegyzőre történő telepítése - alapvetően pénzügyi finanszírozási okok miatt első lépcsőnek - zárójelbe téve: ütemnek - tekinthető csupán, ezt követően mindenképpen elő kell készíteni a v égleges megoldás megvalósításának feltételeit is, esetleg új törvényi koncepció alapján, mert a tervezetben szereplő megoldással a jelzett problémák csak részben küszöbölhetők ki.” Tehát egy részmegoldásról van szó. Lehet, hogy egy teljesen új koncepció al apján kell az egészet átdolgozni. Éppen ezért a bizottsági vélemények alapján úgy ítéltük meg, hogy egy ilyen bizonytalan, átmeneti szabályozásnál jobb a - tudjuk, sok problémával küzdő - jelenlegi rendszer is. Konkrétan két dolgot emelnék ki, amely konkré t problémát jelent a beterjesztett törvényjavaslatban. Az egyik az építésügyi hatósági feladatok telepítésének a kérdése. Meggyőződésünk, hogy a körzetközponti jegyzőhöz való telepítés azt eredményezné, hogy az állampolgártól messzebb lenne a hatóság. Pont osan tudjuk, hogy nagyon sok kistérségben nem egy helyen van építésügyi hatósági feladatok ellátása. Ahol én lakom például, három településen is ellátják az építésügyi hatósági feladatokat, ha ebből csak egy lesz, akkor ez azt jelenti, hogy messzebbre kell utazni, az állampolgárokhoz nem jutna közelebb ez a szolgáltatás.
