Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 14 (281. szám) - A polgárőrségről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - KOCSIS RÓBERT (Fidesz):
5121 ugyanannyiba kerülne, mint amennyit költ a központi költségvetés mintegy 1900 helyi polgárőrszervezet támogatására. Meggyőződésem, tisztel t Ház, hogy nem kerülhető meg a nemzetőrség intézményének hiánya. Ha nyugati országban történik egy tűzeset vagy földrengés, akkor leghamarabb nagyon gyakran a riasztott nemzetőrök jelennek meg. A kijelölt védelmi központban készen álló járműveik hamarabb a kritikus helyre juthatnak, mint például a tűzoltók vagy a gyakran más feladatokkal megterhelt rendőrség járművei. Nálunk a polgárőrök újságjai, honlapjai gyakran számolnak be olyan esetekről, hogy segítőkész embereik értékes percekkel, olykor negyedóráva l is hamarabb ott voltak a balesetek, tűzesetek helyszínein, mint a rendőrség tagjai. Van azonban kétezer olyan település, ahol nincs polgárőrség, és itt már látványos a rés a közbiztonság hálóján. Ilyen esetekre hivatkozva ismét erősödhet az önkormányzati rendőrségre irányuló követelés, ami meggyőződésem, hogy rossz irányba vinné el a biztonságpolitikát, vagy ismét erősödhet a nemzetőrség felállításának gondolata, aminek megvalósulása nemzetközi példák alapján is helyes döntés volna. Tisztelt Ház! Úgy tudo m, nyolc perc van számomra; egy újbóli felszólalással folytatom majd mondandómat. Köszönöm szépen eddigi figyelmüket. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Kocsis Róbert képviselő úr következik. KOCSIS RÓBERT (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Az előttünk fekvő törvényjavaslat a polgárőrségről a polgárőrség jogállását hivatott meghatározni. A polgárőrség a közbiztonság kritikájaként jött létre a 90es évek elején, amikor hazánkban a bűnözés dráma i fordulatot vett. Az ismertté vált bűncselekmények három év alatt megduplázódtak, a bűnüldöző hatóságok meggyengültek, a lakosság szubjektív biztonságérzete a mélypontra süllyedt. Az azóta eltelt másfél évtized során az országban gomba módra szaporodtak a polgárőrszervezetek, amelyeket a jogos társadalmi igény hívott létre, és tart a mai napig életben. A polgárőrök gyakran nem kis áldozatok árán a saját szabadidejükből, nemegyszer a saját anyagi forrásaikat is igénybe véve adnak szolgálatot, segítik ezzel a rendőrség bűnüldöző munkáját. Mára már nélkülözhetetlenné váltak. Sajnos, ezt az áldozatos tevékenységet a mai napig kevés elismerés övezi az állam részéről. Ennek a hiányosságnak a pótlására is hivatott a törvény, amely most előttünk fekszik. Másfél évt ized után valóban nagyon időszerű volt a törvény megalkotása. Nem mintha nem lett volna szabályozva a terület, hiszen az Országos Polgárőr Szövetség alapszabályában részletesen szabályozza a terület működését - sőt. A probléma abban van, hogy az eddig megf elelőképpen szabályozott tevékenységet a kormány most magasabb szinten kívánja szabályozni, de a polgárőrök munkakörülményeit ezzel nem javítja, és jogosultságaik körét csökkenti. (16.10) Az általam a törvény szövegéhez beadott módosító javaslatok a követk ezők lesznek. A 3. § (2) bekezdése így szól: a polgárőr által tevékenysége során viselt formaruha a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy más hatóság tagjainak egyenruhájához való hasonlósága miatt megtévesztésre nem lehet alkalmas. A szándékot érte m, ugyanakkor kérdés, hogy mindez mit hoz a gyakorlatban. A rendvédelmi szervek egyenruhája például a téli időszakban fekete bőrdzseki, sötét nadrág, sárga mellény. Ez utóbbit ráadásul mindenki hordhatja, és természetesen a fekete dzseki, sötét nadrág is á ltalános. Ezért fontosnak tartok egy pontosítást itt, amit módosító javaslatban is beadtam. A kiegészítés csupán annyi: beszédtávolságból nem lehet alkalmas megtévesztésre. Egyébként azért is nehézkes ez a
