Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 14 (281. szám) - A polgárőrségről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - PÁL TIBOR, az önkormányzati bizottság előadója:
5114 állampolgárok is eligazodhatnak, tehát pontosan meghatározza a polgárőr jogállását, lehetőségeit és feladatait is, ami önmagában is alkalmas arra, hogy erősítse a bizalmat a lakosság és a polgárőrség között. Nem kevésbé fontos, hogy kiszámítható költségvetési támogatásra számíthat a törvényjavaslat szerint a polgárőrség. Reményeink szerin t a törvény pozitív hatással lesz a polgárőrség presztízsére, a 70 ezer polgárőr nagyobb kedvvel, elszántsággal végzi nélkülözhetetlen munkáját. A néhány vitatott kérdésben várható módosító javaslat segítségével egy minden bizonnyal jó, mind az ellenzék, m ind a kormánypártok, de elsősorban az állampolgárok és a polgárőrök számára elfogadható törvény lesz a javaslatból. Erre jó esélyünk, reményünk van, hiszen az általános vitára való alkalmasságról is egyhangúlag, ellenszavazat nélkül döntött a rendészeti bi zottság, és azt elfogadásra ajánlja az Országgyűlésnek is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm. Most pedig megadom a szót Pál Tibor képviselő úrnak, az önkormányzati bizottság előadójá nak. PÁL TIBOR , az önkormányzati bizottság előadója : Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önkormányzati bizottság november 30án megtárgyalta az előttünk fekvő törvényjavaslatot a polgárőrségről. A bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta, úgy, mint ahogy előttem képviselőtársam, Nagy Jenő is jelezte a rendészeti bizottság kapcsán, minden képviselő támogatta a törvényjavaslatot. Ez a törvény ugyan hét paragrafusról szól, nem egy nagy törvény, nem egy túl hosszú törvény, mégis nyugodtan mondhatjuk, hogy több százezer embert, sőt talán több millió embert is megérint a törvény, hiszen azokon a településeken, azokban a városokban vagy éppen kerületekben, ahol a polgárőrök dolgoznak, az ő munkájukat látják: az ott élő k számára biztosítanak biztonságot, a gyermekeik számára, ahogy hallottuk, az iskolába való eljutást; a közrend fenntartásában segítenek, akár úgy is, mint társadalmi szervezet, vagy úgy, mint szervezetek szövetsége. Nyugodtan mondhatjuk, és ez a bizottság i ülésen is elhangzott, hogy ennek a törvénynek a léte, az, hogy egyáltalán itt van előttünk, nem másról szól, mint a 71 ezer polgárőr munkájának az elismeréséről, amit 1700 egyesületben végeznek, és közel 1300 településen vannak jelen. Ez a törvény a part nerség elvére épül. A 6. §ban olvasható is az erre való utalás, hiszen azt mondja a törvény, hogy bizonyos feladatokat kell felvállalniuk a polgárőröknek, a polgárőrszervezeteknek ahhoz, hogy állami támogatáshoz jussanak. Ez a partnerség az önkormányzatok , a helyi önkormányzatok, a rendőrség és a polgárőregyesületek között kell hogy kialakuljon. Természetesen egyfajta szakmaiságot is igényel, hiszen ezekben a szerződésekben, megállapodásokban, együttműködési megállapodásokban egész pontosan rögzíteni kell , hogy mikor, milyen feladatot, kivel, hogyan látnak el a polgárőrök az adott településen. Korábban voltak javaslatok a polgárőrséggel kapcsolatban, a polgárőrség tevékenységét törvényben rögzítendő. Ezek akkor nem kerültek a parlament elé, hiszen nem volt ak megfelelően kidolgozottak. A most előttünk lévő törvényjavaslat már túllépett ezeken a problémákon. Valószínű, hogy ennek köszönhető, mint ahogy jeleztem az elején, hogy az önkormányzati bizottságban egyhangúlag sikerült támogatást nyernie a törvénynek. Én biztos vagyok benne, hogy majd sok ezer, sok százezer, sőt több millió ember számára ad biztonságot, egyfajta védelmet, egyfajta stabilitást a törvény elfogadása. A polgárőrök jelenléte fogja biztosítani azt a fajta nyugalmat, amire, azt gondolom, a mi ndennapjainkban számítunk. A bizottsági ülésen elhangzott igényként, hogy a polgárőrnap megjelölése kerüljön bele a törvénybe; valamint az állami támogatással kapcsolatban, hogy ez ne feltételes módban szerepeljen a törvény szövegében, hanem kijelentő módb an. Ezzel kapcsolatban meg is egyeztünk a bizottsági
