Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 13 (280. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - SZABÓ VILMOS, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára:
4877 hogy elhittem; el, mert talán nem minden logika nélkül arra gondoltam, hogy van önökben bizonyos politikai lelkiismeretfurdalás december 5e miatt. Arra gondoltam, hogy megtörténik legalább a lelki jóvátétel minimális kísérlete, vagy hogy a jól felfo gott érdek vezet majd el oda, hogy ami nem költségvetési tétel, pénzbe nem kerül, ami a parlamentben elintézhető, az valóra is válik. Nem lehetett feltételezni, hogy ez a javaslat is megáll majd ott, hogy egy többször módosított állásfoglalás miatt, amit a miniszterelnök ígérete érdekében nyilván lehetetlen kormánypárti többség birtokában módosítani, a házelnöknek nincsen joga szavazásra bocsátani. Nem fontos a nemzeti ügy, mert van más szabály. Taktika vagy tehetetlenség az oka annak az állóháborúnak, amel yben a két nagy párt máig nem hajlandó megállapodni? Miféle szokásjog akadályozza meg, hogy közös nemzeti felelősségünknek eleget tegyünk? Az MSZP vezetői pártjuk nemzeti identitásáról értekeznek, de nem hajlandók megkérdezni a parlamentet, akarjae vagy s em. Nem is érzékelik önök, mi a különbség egy újabb, Magyarok Világszövetségeféle népszavazási kísérlet és a közös nemzeti akarat között? Tisztelt Országgyűlés! A tavalyi népszavazás világossá tette, hogy a tévesen kettős állampolgárságnak mondott intézmé ny bevezetésére nem kerülhet sor. Kampányolni persze lehet vele, és lehet az ellenkezőjével is, annak ellenére, hogy a határon túliak azt kérték, hogy legalább az ő ügyüket ne tegyük kampánytémává. Hogy a határon túli bizottság ráér, meglesz majd az új cik lusban? Igen, de mi a garancia arra, hogy jövőre éppen az a két párt lesz majd képes megállapodni, amelyik ma elszabotálja? Ám a kérdés ettől még kérdés marad: miért nem képes a kormányoldal beváltani a miniszterelnök úr ígéreteit? Köszönöm, hogy meghallga ttak. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíváne valaki válaszolni. (Jelzésre:) Megadom a szót Szabó Vilmos államtitkár úrnak. (A jegyzői székben Vincze Lászlót dr. Vidoven Árpád váltja fel.) SZ ABÓ VILMOS , a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára : Elnök Úr! Képviselő Úr! Engedje meg, hogy először is őszintén megköszönjem a kormány nemzetpolitikája iránti folyamatos figyelmét. Képviselő úr nemzeti kérdések iránti felelős elkötelezettsége, aktivitása ismert és elismert a parlamenti patkó mindkét oldalán, tehát nyilván nem is meglepő, hogy ellenzéki képviselőként Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr kezdeményezéseinek mielőbbi megvalósulását sürgeti. A nemzeti felelősség ötpontos programja, amelyet a min iszterelnök úr 2005. január 6án hirdetett meg, olyan általános egyetértést, politikai konszenzust élvező célok rövid időn belüli megvalósulását irányozza elő, melyeket a határon túli magyar közösségek már régóta szorgalmaztak. E tekintetben talán legmarká nsabban Kasza József elnök úr fogalmazott, aki a magyar állam másfél évtizedes adósságának teljesítéséről beszélt. A nemzeti felelősség programja azt az igényt igazolja vissza, hogy a magyar állam tegyen meg mindent azért, hogy a határon túli magyarok, a m agyarság közösségei a szülőföldjükön boldoguljanak, ugyanakkor tegyen meg mindent azért is, hogy a határok számukra minél inkább átjárhatók legyenek. A szülőföldön való boldogulást eddig sokféle módon és formában támogatták az egymást váltó magyar kormányo k. (8.10) A Gyurcsánykormány ehhez képest célszerűbb, hatékonyabb, a források összehangolt felhasználását ígéri meg és helyezi kilátásba, ami nagyon fontos még, hogy az érintett közösségek képviselőinek közvetlen döntési részvételének biztosításával. Most , az év végén megalapozottan állapíthatjuk meg, hogy a Szülőföld Alap iránti, mondhatni, felfokozott várakozások összességükben teljesülnek. Demokratikus módon létrejött a Szülőföld Alap tanácsa és kollégiumai. Az alap forrásai
