Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 13 (280. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - VITÁNYI IVÁN (MSZP):
4878 közös döntések alapján nyílt pályázatok meghirdetésével maradéktalanul felhasználásra kerültek. Az adófelajánlások mértéke 108 millió forint, bizonyíték arra, hogy jó célok, átlátható támogatási mechanizmusok esetén lehet számítani az anyaországi magyarok nemzeti szolidaritásérzésére . Meg kell mondanunk, hogy a szülőföldprogram tekintetében még nem sikerült hasonló eredményt elérni, ennek okait vizsgálja a kormány, és a szükséges intézkedéseket meg fogja tenni. A határon túli magyar közösségek egy része számára az uniós csatlakozás a határok tényleges légiesedését eredményezte. Nem gondoljuk, hogy az uniós csatlakozással a nemzeti kérdések automatikusan megoldódnak, de tény, hogy a Felvidéken és a Muravidéken élő magyarok, de még a NyugatEurópában élő nemzettársaink is már akadály né lkül látogathatnak hozzánk, és dolgozhatnak Magyarországon. Az Unióhoz csak később csatlakozó államokban élő magyarok számára különösen fontos, hogy 2006. január 1jével bevezetésre kerül a nemzeti vízum intézménye. Ezt képviselő úr is idézte, és el is ism erte. A miniszterelnök úr javasolta, hogy a Magyar Köztársaság alkotmánya egészüljön ki a határokon túli magyarságról szóló önálló fejezettel; foglalja magába azt a tényt, hogy a határokon túl más államok állampolgáraiként számosan élnek a magyar nemzettel nyelvi, kulturális közösséget vállaló személyek. A javaslatról konzultációkra került sor, a kormány 2005. november 30án első olvasatban elfogadta és felhatalmazta az igazságügyminisztert és dr. Avarkeszi Dezső kormánymegbízottat további egyeztetések lef olytatására. Tájékoztatni szeretném arról, hogy december 16án kerül sor a határon túli magyar szervezetek képviselőivel való újabb szakértői konzultációra. Őszintén remélem, hogy ezt követheti a pártokkal való további konzultáció, amely elvezethet ahhoz, amit ön is kifejezett itt felszólalásában, hogy teljesüljenek a miniszterelnök úr, de mások által is igényelt eredmények, célkitűzések. Végül a miniszterelnök úr és a kormány támogatja a kezdeményezést, hogy az Országgyűlés hozza létre a határon túli magya rok állandó bizottságát. Ahogyan ön is mondta, ehhez persze kell a pártok frakcióinak hozzájárulása, támogatása, hiszen kétharmados döntésről van szó. Őszintén remélem, hogy a következő hónapok meghozzák, amit képviselő úr is igényel. A kormány a maga rész éről mindent megtesz ezért. Köszönöm szépen a figyelmüket. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Vitányi Iván frakcióvezetőhelyettes ú r, MSZP: “Bartókemlékév” címmel. Képviselő urat illeti a szó. VITÁNYI IVÁN (MSZP) : Tisztelt Országgyűlés! Nemrég volt Bartók Béla halálának, jövőre lesz születésének évfordulója. Megalakult a Bartók Emlékbizottság, hogy méltóképpen emlékezzünk népünk egyi k legnagyobb, a XX. században talán a legnagyobb fiára. Itt, az ország Házában nem pusztán zenei vonatkozásban kell munkásságát elemeznünk, hanem szélesebb, történelmi, társadalmi, nemzeti nézőpontból. Mi volt emberi, gondolkodói, művészi, társadalmi magat artásának az a sajátossága, titka, amely a magyar nép tehetségének az egész világon elismert szimbólumává tette? Életművében valóban benne van a magyarság múltjának minden küzdelme, kínja, ugyanakkor minden szépsége, lehetősége. Benne van, hogy ezer év óta két világ határán, két útvonal köztes területén élünk. Az egyik a fejlődésben legelöl járó nyugateurópai centrum, a másik a hozzá mindenben közel álló, de fejlődésében megakadályozott félperiféria, ahogy a másik magyar géniusz, Bibó István mondta: a zsák utca. De az is benne foglaltatik, hogy hogyan juthatunk ki a zsákutcából. Akkor, ha fölébe kerülünk. Ha nem kisebbítjük, hanem teljes nagyságában éljük meg minden divergenciáját. Ha a két világhoz egyszerre való kötődésünket nem korlátnak, hanem egyetemess égnek, nem zárványnak, hanem gyújtópontnak fogjuk fel.
