Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 12 (279. szám) - A lobbitevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF):
4864 (21.50) Véleményem szerint a korrupciót ezzel a törvénnyel nem fogjuk megszüntetni, csak kibővítettük a lobbisták körét és lehetőségeit. Kérem ennek a törvénynek az alaposabb és részletesebb kidolgozását, és köszönöm a figyelmüket. (Pettkó András tapsol.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr, és most megadom a szót Pettkó Andrásnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőjének. PETTKÓ ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A részletes vitában szerettem volna elmondani a mostani felszólalásomat, de a Wiener György képviselőtársam által elmondottak arra késztettek, hogy a mai általános vitában elmondjam, természetesen az általános vita szabályait betartva, hiszen én, vele ellentétben úgy gondolom, hogy igenis tenni kell a civil szervezetek érdekében, mert Magyarországon a jogalkotásról sz óló törvény és a Házszabály több rendelkezése is biztosítja, hogy a jogalkotó megismerje az országos lefedettségű társadalmi érdekképviseleti szervezetek véleményét. A jelenlegi rendszer azonban nem biztosít megfelelő teret a kevésbé formalizált, érdekké pviseleti rendszeren kívül működő, valójában az egyéni akciókra épülő és az úgynevezett civil szférából kiinduló érdekérvényesítésre. Indokolt tehát lehetővé tenni, hogy bizonyos törvényi feltételek mellett bármely természetes és jogi személy vagy civil sz ervezet is felléphessen a jogalkotási folyamat során saját közvetlen érdekének érvényesítése érdekében, esetleg megbízottja útján. A mostani törvényjavaslatnak éppen ez a legsúlyosabb hiányossága, hogy teljességgel kizárja a civileket az érdekérvényesítésb ől. A tervezet egyáltalán nem foglalkozik a társadalmi érdekképviseleti és a civil szervezetek ilyen irányú érdekérvényesítő tevékenységével. Itt egy pillanatra megállnék, hiszen például az Országgyűlés több mint 500 civil szervezettel áll kapcsolatban, v an egy hivatalos lobbilista is. A törvényjavaslat helytelen módon kizárólag az üzletszerű, megbízás alapján, ellenérték fejében végzett lobbitevékenységre terjed ki. Ennek az a következménye, hogy a társadalmi érdekérvényesítés, civil szféra e fontos részé nek ilyen irányú tevékenységét továbbra is bizonytalan, szabályozatlan keretek között, egyfajta kialakult szokásjog alapján kénytelen végezni, vagy nem kis anyagi teher vállalásával arra kényszerül, hogy lobbicéget bízzon meg a célkitűzés képviseletével. K öztestületek esetében pedig a tervezet kifejezetten tilalmazza az ilyen irányú tevékenységet. A korábbi, mint ahogy előbbi felszólalásomban mondtam, 2001es javaslat ezzel szemben megengedte a jogalkotással összefüggő érdekérvényesítést a magánszemélyek, g azdálkodó szervezetek, társadalmi és érdekképviseleti szervezetek, köztestületek számára is. Sőt, az érdekérvényesítést a jogosultak számára lehetővé tette saját célra, megbízás alapján, harmadik személy javára, ellenérték fejében, vagy akár ingyenesen is . A tervezet tehát teljesen egyoldalú, az kizárólag a lobbitevékenységet üzleti alapon folytató érdekeit szolgálja. Ezt több szakmai, civil szervezet is sérelmezte, az elmúlt 23 hétben jó néhány tucat ilyen levelet kaptam én magam is az MDF országgyűlési képviselőjeként. A lobbitörvény jelenthetett volna elmozdulást a civil szervezetek érdekében, de a kormány ezt nem kívánja biztosítani, csupán az üzleti alapon megbízással végzett lobbizást szabályozza a törvényjavaslatban. A civilek ebből a törvényjavasla tból kimaradtak, ami a következők miatt probléma. A Házszabály alapján jelenleg csak a parlament előtt folytathatnak érdekérvényesítést, a minisztériumok, önkormányzatok előtt nem; a hivatásos lobbista viszont igen. Meghallgatásuk nem kötelező, a hivatásos lobbistáé igen, legalább egyszer. Lobbitevékenységüknek nincsenek szabályai, a hivatásos lobbistáknak viszont van.
