Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 12 (279. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint egyes törvények fogyasztóvédelemmel összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - LEZSÁK SÁNDOR (független):
4855 Magyarországon ez még másként nézett ki, gyerekcipőben járt, és állami hivatalok különböző bürokratikus akadályokkal tűzdelve intézték ezt a munkát . Ma egy másfajta elvárásnak kell megfelelni. Csak szeretném emlékeztetni a tisztelt Házat arra, hogy például az Egyesült Államokban, ahol igen komoly hagyománya van a fogyasztóvédelemnek, egy évtizeddel ezelőtt milyen feltűnést keltett, amikor először for dult elő, hogy a szokásos kétpártrendszeri küzdelemben, ahol vagy egy demokrata, vagy egy republikánus elnök vetélkedik egymással, indult egy olyan független elnökjelölt, aki azért volt ismert az Egyesült Államokban, azért is mert egyáltalán elindulni, mer t a ’60as években hatalmas hírnevet szerzett magának a fogyasztóvédelem területén. Őt Ralph Nedernek hívják, és a ’70es, ’80as években is csak öregbítette ezt a hírnevét. Akkor, a ’60as években a különböző rossz minőségű autók gyártására, illetve konst rukciós hibáira mutatott rá, és ezzel kivívta az amerikai társadalom nagy tiszteletét és megbecsülését. Ebbe a szokatlan szituációba került akkor az amerikai társadalom - mármint hogy a szokásos két elnökjelölt helyett háromból kellett választani , és vis zonylag tisztes eredményt is ért el az önálló és független jelölt. A példám természetesen arról szól, hogy egy ilyen viszonylag régi piacgazdaság, mint az Egyesült Államok is, milyen komoly hangsúlyt fektet a fogyasztóvédelem kérdésére, és mennyire lényege s egy társadalom számára, hogy kik és hogyan jelenítik meg ezt a problémakört, hogyan világítanak rá erre a fontos területre. Nos, az előttünk lévő törvényjavaslat pontosan ezeket a tapasztalatokat próbálja átültetni és beépíteni a magyar gyakorlatba. Azok at a tapasztalatokat, amelyeket az Európai Unióban lehetett összeszedni a fogyasztóvédelemmel kapcsolatban, és amelyek az Európai Unió joggyakorlatára építenek. Hiszen ha végigolvassuk a javaslatot, látjuk, hogy számtalan példa, számtalan bírósági döntés, eljárás volt az, amely inspirálta a javaslatot. Ahogyan Hankó Faragó Miklós államtitkár úr is elmondta - és Serfőző András képviselő úr is utalt rá , döntően az európai joggyakorlatnak és az európai jogszabályoknak való megfelelés az, amit átitatja ezt a javaslatot, megjegyzem, helyesen. (21.10) Mert ahogy az amerikai példa is mutatta, vannak olyan országok, ahol egyszerűen komolyabb társadalmi háttere és komolyabb gyökere van az ilyen típusú magatartásnak és az ilyen típusú fellépésnek, már amit fogyasztó védelemnek nevezünk. Ezért szerintem kívánatos, hogy Magyarország e téren lépéseket tegyen, és valóban vegye át azt, amit át kell vennie az Uniótól, sőt nemcsak azt, amit át kell, hanem azt is, amit át érdemes, mert érdemes tanulnunk, és érdemes kamatoztat nunk a tudásunkat e téren. Ezekből a megfontolásokból kiindulva a Szabad Demokraták Szövetsége elfogadásra ajánlja a törvényjavaslatot a tisztelt Háznak. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most az írásban jelentkezettek sorában utolsóként megadom a szót Lezsák Sándor független képviselőnek. Parancsoljon! LEZSÁK SÁNDOR (független) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! A 9 oldal terjedelmű törvényjavaslathoz fűzött indoklás majdnem négysze r annyi, 34 oldalnyi. Szükségesnek tartjuk ezt a hosszú indoklást, mert bőségesen utal azokra az uniós jogforrásokra, amelyek a kiszolgáltatott helyzetbe kerülő fogyasztót védelmezik. Időszerűnek is tartjuk ezt a törvényt, mert egyértelműen érzékelteti a h azai közvéleménnyel az Európai Unió joggyakorlatának a fogyasztópártiságát. Íme, lehet mondani, ez egy olyan fogyasztóvédelmi törvény, amelyik a hazai függések és érdekviszonyok miatt eddig nem tudott megszületni, s talán a jövőben sem születne meg, ha nem kötelezné az országot erre az Európai Unió tagságával vállalt uniós jogrend.
