Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 12 (279. szám) - Dr. Dávid Ibolya (MDF) - az igazságügy-miniszterhez - “Mikor kaphat jogi és erkölcsi igazságtételt a jogásztársadalom?” címmel - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás):
4792 nem kerül, sem én nem fogom elolvasni, sem önök nem fogják elolvasni, ezért azt gondolom, hogy néhány napon belül kíváncsiságuk ki fog elégülni ezzel kapcsolatban . Képviselő úr, rosszul tudja, az ÁPV Rt. igazgatósági ülésén más alkalommal is vett részt miniszter (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Nem!) , egyébként pedig nem gondolom, hogy bárki bárkire, aki az igazgatóság tagja, személyes jelenlétével vagy é ppen távolmaradásával nyomást gyakorolt volna. Azt gondolom, hogy egy korrekten előkészített döntéshozatali eljárásban transzparens döntés született Magyarország dicsőségére (Dr. Papcsák Ferenc: Mutassátok meg! Semmit nem mutattok belőle.) ; az a kérésem, h ogy támogassák. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Dr. Dávid Ibolya (MDF) - az igazságügyminiszterhez - “Mikor kaphat jogi és erkölcsi igazságtételt a jogásztársadalom?” címmel ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Dávid Ibolya , az MDF képviselője, kérdést kíván feltenni az igazságügyminiszternek. Miniszter úr távollétében a képviselő asszony elfogadjae, ha államtitkár úr válaszol? (Dr. Dávid Ibolya jelzi, hogy igen.) Képviselő asszony elfogadja a válaszadó személyét. Parancsoljon! DR. DÁVID IBOLYA (MDF) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Az 1945 – 1989 között kihirdetett törvénysértő ítéleteket, a közel sem független ítészek határozatait 1989 – 2000 között négy semmisségi törvénnyel lehetett megsemmisíteni. A magyar társadalo m viszont vajmi keveset tud a különböző jogfosztásokat szenvedett jogászokon kívül arról, hogy a forradalmat követő megtorlás végéig a magyar bírói, közjegyzői, ügyészi és ügyvédi kart, valamint munkájukat segítő kollégákat mekkora vérveszteség, szakmai, e gzisztenciális és nemritkán emberi veszteség érte, mert nem szolgálták ki a hatalom politikai elvárásait. Így tették tönkre egyébként Tóth Ilona ügyvédjének életét és Kardos János ügyvéd úrét; sokakat hivatásukban, előmenetelükben lehetetlenítettek el, más okat egzisztenciálisan tettek tönkre. Ezért az igazságügyminiszterségem utolsó esztendejében kezdeményeztem, hogy a ’45’89 között különböző jellegű hátrányokat szenvedett jogászok sérelmeit jogszabállyal orvosolják, s megkezdtük a felkutatásukat. Utódom, Bárándy Péter miniszter úr szintén folytatta ezt a munkát, egy tényfeltáró bizottságot hozott létre. A tényfeltáró bizottság munkájának eredményét október 17én a Magyar Tudományos Akadémián bemutatta - a könyv szerzője Czinner Tibor. (16.30) A napokban olvastam a Népszabadságban egy bocsánatkérést, ami úgy szólt, hogy a Magyar Nemzeti Bank bocsánatot kért és megkövette a kommunizmus áldozatául esett alkalmazottait, akik 1945 és 1960 között politikai üldözést szenvedtek el. A meghurcolt jogászo k kálváriáját kutató szakemberek többéves munkája alapján a feltártakból biztonsággal rögzíthető, hogy több ezerre, több mint ötezerre tehető azoknak a jogászoknak a száma, akiket egzisztenciálisan tönkretettek. Tisztelettel kérdezem államtitkár urat, hogy kíváne a jogászsággal, a jogásztársadalommal szembeni, az emberi méltóságot, egzisztenciát és szabadságot sértő lépések megkövetése érdekében a Gyurcsánykormány előterjesztéssel élni a Házban, és szándékukban álle, hogy a kitaszítottak sorsát törvénnye l, egyfajta erkölcsi, jogi igazságtétel keretében orvosolják. Várom válaszát. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : A kérdésre Hankó Faragó Miklós államtitkár úr válaszol.
