Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 12 (279. szám) - Dr. Dávid Ibolya (MDF) - az igazságügy-miniszterhez - “Mikor kaphat jogi és erkölcsi igazságtételt a jogásztársadalom?” címmel - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár:
4793 DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tiszt elt Képviselő Asszony! A jogásztársadalmat, miként a magyar társadalom egészét, valóban felháborító törvénysértések és jogfosztó intézkedések sújtották az ’50es években. Nem kérdés, hogy mindezért teljes erkölcsi elégtétel illeti az áldozatokat. Erről ön is szólt, ugyanígy gondolkozom erről én is, és bizonyára így vagyunk ezzel nagyon sokan. Ebben mindannyian egyetértünk. Megítélésem szerint az erkölcsi jóvátétel módjának kimunkálására mindenképpen célszerű lenne az ügyészségek, a bíróságok, az ügyvédség i lletékes szerveinek egymással egyeztetni, és összehangolt módon gondolkodni a kérdés rendezéséről, azaz egy szakmai egyezséget kötni. A probléma megoldása nem feltétlenül igényel törvényalkotást természetesen, de az ön szavaiból is azt éreztem ki, hogy nem kizárólag és nem csak ebben gondolkozik ön sem, ez nyilvánvalóan például valamilyen igazgatási jellegű aktusok keretében is megvalósulhat, és többféle módja is létezhet. Más kérdés természetesen az anyagi juttatások problémaköre. Az Alkotmánybíróság a 46/ 2000es határozatában kifejtette, hogy a múlt rendszerekben személyi sérelmet szenvedettek köre lényegében meghatározhatatlan, felmérhetetlen, mert gyakorlatilag bárkire, aki a múlt rendszerekben Magyarországon élt, érvényes lehet, hogy anyagi kihatású vag y személyi sérelem érte. Ettől a pillanattól kezdve természetesen a kör nagyon szélesre tágítható, valószínűleg nincsen olyan társadalmi csoport, amelyik ne léphetne fel hasonló igényekkel. Elvileg lehetőség van arra, hogy pozitív diszkriminációt alkalmazz anak velük szemben, azaz a jogászkollégáinkkal szemben, akik sérelmet szenvedtek; ugyanakkor a pozitív diszkri mináció nem alkalmazható korlátlanul, alkotmányjogi követelmény az egyenlő méltóságú személyként kezelés, illetve az a lkotmányban megfogalmazott alapjogok tiszteletben tartása. Ez ettől még természetesen nem jelenti azt, hogy ne lehetne elismerni valamilyen típusú nyilatkozattal azt, ne lehetne (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) elégtételt a dni ilyen tekintetben a kollégáknak egy megnyilvánulással. Erre módot látok. Talán a következő egy percben pár szót szólhatunk erről is. Köszönöm. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Viszontválaszra megadom a szót a képviselő asszonyn ak. DR. DÁVID IBOLYA (MDF) : Tisztelt Államtitkár Úr! Minden valamit magára adó szakma igényes arra, hogy ilyen esetben adjon elégtételt azoknak a jogászoknak, akik egy korszakot megszenvedtek. Be kell tudnunk bizonyítani az 50. évforduló kapcsán is, hogy s okkal többen voltak a jogász szakmán belül azok, akik az esküjükhöz hűek maradtak, akik mindvégig kitartottak a szakmai igényességük mellett, és sokkal kevesebben voltak azok, akik kiszolgálták a kommunistaszocialista hatalmat, és egyébként szakmai tudásu kat is sutba dobták azért, hogy egyfajta politikai igénynek a kiszolgálóivá válhassanak. Ezért én öntől elégtételt várnék ezeknek a jogászoknak, elégtételt jogszabályalkotás formájában és az 50 éves évfordulóra, hiszen lassan már hírmondó sem marad azok kö zül, akiknek az életét tönkretették az ’5060as években. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Viszontválasz illeti meg államtitkár urat. DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár : Szerintem nincs közöttünk semmilyen nézetkülönbs ég, egyetértek azzal, amit ön mondott, az elégtétel a szakmán belül indokolt. Ön is utalt arra, hogy a szakma adjon elégtételt. Talán itt visszakanyarodhatnék mondandóm első pár mondatára, amikor arra hívtam fel a figyelmet, hogy a legcélszerűbb, a legjobb megoldás minden bizonnyal az lenne, ha a szakma különböző területei,