Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 12 (279. szám) - Lázár Mózes (Fidesz) - a miniszterelnökhöz - “A költségvetés recsegésétől nem hallani a dübörgést, éhezik a pannon puma” címmel - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - LÁZÁR MÓZES (Fidesz): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás):
4789 Azt is tudja, képviselő úr, hog y ezt közösen értük el. Közösen értük el az elmúlt tíz évben azt, hogy egyre közelebb kerültünk az Európai Unió átlagához. Tegyük ezt így, közösen, ahogy ezt eddig tettük! Igaz, csökkentenünk szükséges az államháztartás hiányát, de mint tudja, a 2002. évi 8,5 százalékról 2004 végére 5,4 százalékra csökkent ez a szám. Köszönöm képviselő úr kérdését, örülök, hogy ezeket a válaszokat meghallgatta, és remélem, hogy meg is tanulta őket, és a jövőben nem fog ilyen és hasonló, félreérthető és a valóságtól teljesen elvont számokat mondani. Köszönöm. Kérem, fogadja el válaszomat. (Taps a kormánypártok padsoraiban. - Közbeszólások.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Szomorú gyakorlat, ami kezd kialakulni a parlamentben. 1990 ót a a Magyar Köztársaság alkotmányos berendezkedése értelmében a kormány felelős az Országgyűlésnek. Az interpelláció egy hosszúhosszú évtizedekre visszanyúló parlamenti intézmény. Tisztelettel kérem az államtitkár urat, kérem a kormány valamennyi tagját, h ogy az interpelláció alkotmányos szabályainak megfelelően a feltett kérdésre válaszoljon, és ettől a kioktató hangnemtől a továbbiakban tartózkodjon. (Egy hang a Fidesz soraiból: Így van! - Nagy taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) Államtitkár urat pedig a Házszabály vonatkozó rendelkezései értelmében figyelmeztetni vagyok köteles. (Dr. Magda Sándor: Álljatok föl! - Derültség a kormánypártok padsoraiban.) Amennyiben ez még egy alkalommal a mai ülésnapon előfordul, akkor a Házszabály vonatkozó rendelkezése inek megfelelő szankciót leszünk kénytelenek alkalmazni. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem az interpelláló képviselő urat, hogy elfogadjae az államtitkár válaszát. LÁZÁR MÓZES (Fidesz) : Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Valóban egy arrogáns, személy eskedő és semmitmondó válasz volt. Ez nem engem, hanem önt minősíti, és ha ön a Magyar Országgyűlésben egy, a köz által megválasztott képviselővel így beszél, akkor hogyan beszél az emberekkel? (Közbeszólások, moraj a kormánypártok padsoraiban.) A problémá k megoldásának első és legfontosabb eleme megítélésem szerint, hogyha elismerik, felismerik a saját hibájukat. Erre próbálom hetek óta valóban felhívni az önök figyelmét, és ehhez képest önök ilyen stílusú válasszal próbálják a lényegről elterelni a figyel met. Azt gondolom, hogy jó lenne, ha most már figyelnének - nem csak ránk - az Európai Unióra, és ha nem az Európai Unióra, legalább az ebben az országban élő emberekre, akik ugyanezeket mondják, amiket itt hétről hétre próbálunk eljuttatni önökhöz. Államt itkár Úr! Azt gondolom, hogy nemcsak én, hanem aki ezt a televízióadást nézte (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , nem tudja elfogadni ezt a személyeskedő, semmitmondó és a lényegről a figyelmet elterelő választ. Önt minősíti; nem tudom elfogadni ezt a választ. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : A képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ, ezért kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadjae azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kim ondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 138 igen szavazattal, 128 ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Áttérünk az azonnali kérdések és válaszok napirendi pont megtárgyalására. Mielőtt ehhez hozzákezdenénk, k ét perc technikai szünetet rendelek el. (Rövid szünet. - Számos képviselő elhagyja az üléstermet.) (16.20)
