Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 12 (279. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. BOTKA LÁSZLÓ (MSZP):
4754 előtt áll, jó lenne, ha a magyar kormány és a magyar érdekképviselet igyekezne ebben a változásban, illetve a változás előkészítésében oroszlánrészt vállal ni. A változás előkészítésének oly módon kellene alakulnia, hogy a legjobban a magyar érdekeknek feleljen majd meg, vagy a lehető legjobban, amit mi szeretnénk látni, amikor szembesülünk az új támogatási rendszerrel, amelynek majd meg kell felelnünk. Ha Ma gyarország képes lépést váltani, ha a politikai elit képes egy olyan lépésváltásra, ami a jelenlegi huzakodásból, marcangolásból, helyben járásból képes gyorsítani, és képesek leszünk az európai változási folyamatok élbolyába tartozni és meghatározni az új lehetőségeket vagy abba beleszólni, akkor Magyarországnak esélye lesz a sikerre. (13.50) Ha további helyben járó politizálás lesz jellemző ránk, akkor sajnos ugyanott fogunk maradni, ahol most vagyunk, az európai uniós tagországok sereghajtói között, pedi g Magyarország, a Magyar Köztársaság többet érdemel. (Taps az MDF soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Botka László frakcióvezetőhelyettes urat illeti a szó, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Öné a szó. DR. BOTKA LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Miniszterelnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Hogy mit jelent a pártállástól, világnézettől, mindenféle megosztottságtól, különbözőségtől független, ezek fölé emelkedő közös öröm és rem ény, láthatta, aki a hét végén Szegeden járt, vagy pedig figyelte a tudósításokat. Számunkra a DélAlföldön az M5ös hosszú évekig, évtizedig jóval több volt, mint egy út - szimbólum. Másfél évtizedig a hátrány és az esélytelenség szimbóluma, hiszen tavaly márciusig Európa legmagasabb útdíját fizettük, és hosszú ideig mindenféle ígéret ellenére esély sem látszott arra, hogy az autópálya eléri Szegedet. Ez a kormány azonban bátor és igazságos döntést hozott, hiszen meghallotta és megértette, hogy mi nem kérü nk mást, nem kérünk egyebet, csak esélyegyenlőséget. Tisztelt Képviselőtársaim! Igen drága volt, nagyon drága volt megszabadulni az 1994 márciusában megkötött, 35 évre szóló koncesszióból. De ennél csak az lett volna a drágább, ha továbbra sem történik sem mi, és a következő évekre, évtizedekre is akár ez elzárta volna az egész régiót a fejlődéstől. Az a kormány, amely tud utat építeni a régiók között, az tud ellenzék és kormányoldal, a politika által kettészakított nemzet két fele között is, a határon túlra is. Mert a politika dolga, hogy építsen, ne romboljon. Ez a kormány az építés, az építkezés mellett tette le a voksát. Ez a kormány van olyan bátor, hogy nyomot hagyjon maga után, és az infrastruktúra fejlesztése nem pártpolitikai ügy. Az M5ös nem a jobb, vagy a baloldali szegedieknek kedvez, nincs jobb- vagy baloldali Magyarország, és nincs jobb- vagy baloldali autópálya sem. Ezt kell szem előtt tartanunk akkor, ha azt akarjuk, hogy az ország fejlődése vagy nem fejlődése ne függjön a kormányoktól, hogy soha ne kelljen visszafordulnunk. Tisztelt Képviselőtársaim! Mi, szegediek tudjuk, hogy milyen nehéz az újrakezdés, milyen nehéz a szakadék széléről ismét elindulnunk. Sokszor újra kellett már kezdenünk; legutóbb 2002ben, és kemény munkával talpra állítot tuk Szegedet, reményt, jövőt és esélyt teremtve, és úgy döntöttünk, hogy nem fordulunk vissza. És azt is tudjuk, hogy merre tovább. Az országnak új utakra van szüksége, amelyek összekötik a nagyvárosokat, átnyúlnak a határon, és kiegyensúlyozott fejlődést biztosítanak a régiókban. Az autópályák esélyt teremtenek a gazdaságnak, esélyt arra, hogy új munkahelyek jöjjenek létre, hogy a bérek végre elérjék az európai színvonalat. Nem kergetünk azonban hiú ábrándokat, tudjuk, hogy kemény munkára van szükség; kemé ny munkára ahhoz, hogy folyamatosan lépést tartsunk a fejlődéssel, hogy még több beruházást vonzzunk a régióba, hogy még magasabb színvonalon dolgozzunk.
