Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 12 (279. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
4753 után bizonyítsák be külö nbözőségüket vagy általuk gondolt kiválóságukat a másikkal szemben, hanem a politika a demokrácia, a nemzet érdekeinek a szolgálata, illetve annak a lehetősége. Amit a cselekvő kormányzásról mondott, miniszterelnök úr, egy szót én hiányoltam a hozzászólása címéből: a felelősséget. A felelősségnek több dimenziója van, idődimenziói is vannak, méghozzá a hosszú távú idődimenziója a legfontosabb. A politika idődimenziója is ez kell hogy legyen; a hosszú távú gondolkodás felelősség a jövőért. Hát vajon felelősen cselekszik és felelősen gondolkodike az a kormány, amely három és félnégy esztendő alatt tovább növeli az ország eladósodottságát? Felelőse az a kormány és az a kormánytöbbség, amelyik olyan költségvetési törvény elfogadására készül a jövő hét hétfőn, amely a hiányt tekintve minden magyar állampolgár adósságterhét 150 ezer forinttal növeli? Hiszen 1500 milliárd forint ez az adósságteher, ennyi a hiánya a költségvetésnek. Felelősen gondolkodike az a kormány, amelyik, bár elismerem, és kell is autópályák at építeni, de egészen a közelmúltig Európa legdrágább autópályáit építette? És íme, most kiderül, hogy lehet ezeket olcsóbban is építeni. Felelősen gondolkodike az a kormány, amelyik a kétszer száznapos program keretében - és igaza van, ezt csak a Magyar Demokrata Fórum nem szavazta meg - olyan döntéssorozatokra határozta el magát, ami szinte egyenlő volt a jövő felélésével, annak ellenére, hogy számos intézkedés megléte indokolt lett volna? Felelős és bátore az a kormány, amelyik a rövid távú eredmények learatásáért vagy a rövid távú siker érdekében képes a jövőt föláldozni? Felelősen gondolkodike az a kormány és az a kormánytöbbség, amelyik olyan stratégiai célokat nem vesz illő komolysággal, mint az eurózónához való csatlakozásunk? Hiszen nemcsak az e llenzék állítja azt, hogy ezek a tervek, ezek a célok, az eurózónához való 2010es csatlakozás a mostani költségvetési törvény ismeretében meglehetősen illuzórikus, hanem például a GP Morgan mondja azt, hogy 2014 lehet a reális csatlakozási időpont. Vajon jóe és felelőse a gazdaságpolitikája annak a kormánynak, amelyet nemcsak az ellenzék minősít így, hanem, az előbb ön is idézte, az az angol hitelminősítő intézet, amelyik egy héttel ezelőtt a magyar adósságvisszafizetési képességet visszaminősítette, ro ssz adóssá minősített minket? A miniszterelnök úr az előbb arról beszélt, hogy a hazai kis- és középvállalkozók helyzete javult. Hát némileg igen, mert Csillag miniszter úr idején még ő arról számolt be, hogy 12 ezer magyar vállalkozó juthatott kedvező kam atfeltételekkel támogatáshoz, ön most az előbb azt mondta, hogy 41 ezren tudnak részesülni a Széchenyihitelkártya javadalmaiból. Ez mindösszesen a hazai kis- és középvállalkozók 800 ezres tömegének 5 százalékát teszi ki. Mi van a másik 95 százalékkal? Fel elősen gondolkodike az a kormánytöbbség és az a kormány, amely olyan költségvetési törvényt terjeszt elő, amelyben a hazai kis- és középvállalkozók támogatása elenyésző, szinte említésre sem érdemes, a költségvetési törvényben alig 3 milliárd forint jut e rre? Vagy felelősen gondolkodike az a kormány vagy az a kormánytöbbség, amely a hazai piacvédelmet szinte teljességgel elfelejti? Az Európai Unióban valóban nem gyakorlat, illetve nem bevett gyakorlat a deklarált piacvédelem, de minden ország megtalálja a nnak a módját és lehetőségét, hogy a saját piacát védve a hazai termelőit, kis- és középvállalkozóit hogyan hozza helyzetbe. Amit a közelgő európai uniós költségvetéssel kapcsolatos tárgyalásokról mondott a miniszterelnök úr, a Magyar Demokrata Fórum támog atását és egyetértését bírhatja ezeken a tárgyalásokon, hiszen nemzeti érdekünk, hogy egy közös állásponttal jelenjék meg a magyar akarat és a magyar szándék az Európai Unió politikai - idézőjelbe téve - “piacán”. De azért én szeretném, ha a gondolkodás vá ltozna. Én szeretném, ha nem az lenne az elsődleges cél, hogy az első három között legyünk azon országok sorában, akik a lehető legtöbb forrást akarják megszerezni. Ez rendjénvaló, ez támogatható dolog. De miután az Európai Unió támogatási rendszere - külö nös tekintettel a mezőgazdasági támogatások, a vidékfejlesztési támogatások rendszerére - átalakulás
