Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 6 (277. szám) - A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár:
4718 KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Ígérem, nem leszek nagyon hosszú, annak ellenére, hogy több jó hírrel is szolgálhatok. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Így, hogy vége felé tartunk a vitának, nagy örömömre szolgált, hogy a kormány által benyújtott törvényjavaslatot pozitívan fogadták. A fontos intézkedéssel kapcsolatban nem merült föl elv i kritika, sőt a javasolt rendszerszerű változások szükségességével még az ellenzéki képviselők is egyetértettek. Ezt támasztja alá, hogy a benyújtott módosító javaslatok elsősorban korrekciós jellegűek voltak, és nem érintették az átalakítás fő irányait. Összesen, ahogy itt a fölsorolásból is lehetett követni, 54 módosító indítvány került benyújtásra. Egyöntetű véleményként fogalmazódott meg, hogy a rendszeres szociális segély családi segéllyé történő átalakítása igazságosabb támogatási rendszert jelent, m int a jelenlegi, hiszen az érintett családok jövedelmét azonos szintre egészíti ki, és figyelembe veszi az eltartott családtagok számát. A fogyasztási egység korrekcióját több képviselő is kezdeményezte. Ezen javaslatok közül - itt említem meg Csáky képvis elő urat is többek között - a kormány elfogadta, hogy a fogyatékos szülők esetében is indokolt a nagyobb mérőszám alkalmazása, hiszen e családokban a megélhetési kiadások, ahogy itt többen említették, lényegesen magasabbak. A vitában többször felmerült, ho gy az új segélyezési rendszerben nyújtott magasabb összegű támogatás nem lesze munka ellen ösztönző, amikor mindannyiunk közös érdeke a foglalkoztatás növelése. Meggyőződésem, hogy nem, mert biztos vagyok benne, hogy a segélyből élő, tartósan munkanélküli ek többsége, ha találna magának munkát, dolgozna. Ezt mutatja az is, hogy az elmúlt években többen szerettek volna közmunkát végezni, mint amennyit az önkormányzatok foglalkoztatni tudtak. (19.40) A kérdést meg kell fordítani: nem azt kell kérdezni, hogy a segély munka ellen ösztönöze vagy sem, hanem azt kell megvizsgálnunk, hogy tudunke megfelelő számú munkahelyet teremteni, és mit tehetünk annak érdekében, hogy érdemes legyen dolgozni. Tisztelt Képviselők! Mint önök is tudják, a hamarosan szavazásra ker ülő törvényjavaslat e téren is tartalmaz módosítást az alkalmi munkavállalás idején a segély továbbfolyósítása kapcsán, valamint a beilleszkedési programot kiterjeszti a képzésben való részvételre, aminek célja a foglalkoztatásra történő felkészítés. Itt v issza kell kanyarodnom az idén szeptemberben bevezetett új együttműködési kötelezettséghez, amelynek lényege a segélyezettel együtt kidolgozott beilleszkedési program. Az aktív korúak esetében a segély feltétele minden esetben az együttműködésben való rész vétel, amelynek végső célja a munkába helyezés. Ehhez viszont nemcsak pénzbeli támogatás szükséges, hanem sok jól képzett szakember is. Az elkövetkezendő években így nem a pénzbeli ellátások továbbfejlesztésére kell a hangsúlyt helyezni - ez az elmúlt évbe n, illetve az idén megtörténik , hanem a szolgáltatásokat, az intézményeket kell megerősíteni, létrehozni, ahol hiányoznak ezek az intézmények, ahol meg működnek, alkalmassá kell tenni őket a feladatok új szemléletű ellátására. Nemcsak a szociális segélye zésben tudtunk előrelépni, hanem más pénzbeli ellátásoknál is, így az ápolási díjnál. Ennél az ellátásnál még fontosabb, hogy a hozzátartozó otthoni gondozását végző személyek ne csak megélhetésüket biztosító támogatást kapjanak, hanem mentális, fizikális segítséget is. De az sem elhanyagolható, hogy a jövőben azon fogyatékos személy gondozását végző hozzátartozók, akik ezen tevékenységet legalább tíz éve végzik, ha nyugdíjra lesznek jogosultak, nem fogják elveszíteni az ápolási díjukat. Ez utóbbi javaslato t is a képviselők kezdeményezték, amellyel a kormány egyetért. A törvényjavaslat másik nagy horderejű módosítását, a közgyógyellátás átalakítását szintén szükségesnek tartották a képviselők, hiszen sokuk előtt ismertek a jelenlegi rendszer hibái, működésén ek diszfunkciói. Az új rendszerre való átállás biztos nem lesz könnyű feladat, de a gyógyszerkeret bevezetése mindenképpen az ellátásban részesülők érdekét szolgálja, hiszen jobban
