Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 6 (277. szám) - A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár:
4700 Megnyitom a részletes vita negyedik, egyben utolsó szakaszát az ajánlás 1724. pontjaira és a 31. pontra. (18.20) Megkérdezem, kíváne vala ki felszólalni 5 perces időkeretben. (Nincs jelentkező.) Felszólalási szándékát senki nem jelezte, a részletes vita e szakaszát és a részletes vita egészét lezárom. Megadom a szót Hankó Faragó Miklós államtitkár úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhang zottakra. DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Vidoven Árpád Képviselő Úr! Egyrészt talán az ön észrevétele valóban nem volt ügyrendi jellegű, de ettől függetlenü l szeretnék öntől elnézést kérni, mert a más által elmondottakat tévedésből az ön neve mellett tüntettük fel mint elhangzott véleményt, és önnek tulajdonítottuk. A dolog érdemén ez nem változtat, a véleményünkön ez nem változtat, de önnek igaza van, ezt ne m ön mondta el, valóban, és ezért elnézést kérek. Azt hiszem, hogy talán azzal, amit elmondtam, önt megsérteni vagy megbántani mégsem bántottam meg - egyrészt. Másrészt, visszatérve a csődeljárásról szóló törvényjavaslathoz, itt is mindenképpen szeretném m egköszönni az értékes hozzászólásokat, az elmúlt héten, illetve az elmúlt ülésen, üléseken érdekes és tartalmas vita folyt ebben a tekintetben is. Ezért ismét el tudom azt mondani, hogy vannak olyan javaslatok, amelyeket a kormány szívesen támogat a benyúj tott módosító javaslatok közül. Azt azonban szeretném hangsúlyozni, hogy nem értek egyet azzal a véleménnyel, amely szerint kizárólag egy jövendő új csődtörvényben kellene vagy lehetne megoldani a felszámoláshoz kapcsolódó kérdéseket. Egyrészt ezek egy rés ze szorosan összefügg az új gazdasági társasági és csődjogi szabályozással, így azok egyidejű hatályba léptetése feltétlenül szükséges. A módosítások másik része pedig olyan, hogy indokolt már most, az új törvény előkészítésének időszakában a bevezetésük, éppen az új törvényre való felkészülés érdekében. Ezek a rendelkezések a készülő új csődtörvény elfogadott és az 1094/2005. számú kormányhatározattal nyilvánosságra hozott tézisek alapján készültek. Tisztelt Országgyűlés! Jelentős előrelépés, hogy a törvén yjavaslat rendezi a felszámolási kérelem elbírálásának kritériumait, az előzetes felszólításra és az adós vitatási jogára vonatkozó kérdéseket. Ez az adós és a hitelezők számára egyaránt garanciát jelent. Az Igazságügyi Minisztérium egyetért azokkal a java slatokkal, amelyek ezen a koncepción belül az eljárás gyorsítása érdekében rövidebb határidőket indítványoznak, illetve postai kézbesítés esetén a gazdasági társasági törvényhez hasonló kézbesítési vélelem beiktatására irányulnak. Nem tartjuk támogathatóna k viszont azt a módosító javaslatot, amely a tartozás kiegyenlítését tartozáselismerésnek, valamint teljesítésigazolásnak minősítené, és csak kivételesen, alapos indokkal tenné lehetővé a visszakövetelést. Az elismert vagy korábban nem vitatott követelésse l kapcsolatban ugyanis az adós egyedüli lehetősége fizetésképtelenség megállapítása ellen a teljesítés. Ha erre sor kerül, akkor meg kell engedni számára, hogy külön perben visszakövetelje az esetleges tartozatlan fizetést. Tisztelt Országgyűlés! Az ideigl enes vagyonfelügyelő jogkörével kapcsolatos jelenlegi szabályozás következetlen, így nem tudom támogatni a visszaállítását célzó módosító javaslatot. A hatályos rendelkezés az adós minden ügyletéhez megköveteli a vagyonfelügyelői hozzájárulást, de csak kir ívó esetekben teszi lehetővé annak megtagadását. Emellett ezek olyan ügyek, amelyek megítélése a bíróság feladata. A törvényjavaslat abból kiindulva, hogy az ideiglenes vagyonfelügyelőnek a rendes napi működésbe beleszólása szükségtelen, csak a rendes gazd álkodás körét meghaladó ügyleteknél követeli meg a vagyonfelügyelő hozzájárulását, de előírja azt is, hogy a vagyonkimentő szerződésekről, nyilatkozatokról tájékoztatnia kell a bíróságot.
