Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 5 (276. szám) - Az országos területfejlesztési koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - ENDRE SÁNDOR (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. MIKES ÉVA (Fidesz):
4513 viszonyban, so kkal erősebb egy burgenlandi gazdaság, mint egy nyugatdunántúli gazdaság. Úgy hisszük, hogy erre mindenképpen oda kellene figyelni. A másik az, hogy a nyugatdunántúli eredményeket esetlegesen, reményeink szerint, ha vannak ilyenek, és elismer a területfe jlesztés, a területpolitika ilyesmit, akkor azt érdemes a keleti országrészekben is meghonosítani, de érdemes ezeket a tapasztalatokat továbbvinni. Csak jelzésértékben mondanám, hogy a klaszterekben hihetetlenül elöl állunk a gazdasági, közlekedési tudás é s kommunikációs tengelyek formálójaként, azt hiszem, jól jelzi mindazt a tudást, ami egyébként a kutatásfejlesztés bázisban nincs meg, de a nyugatdunántúli régió tudásához hozzátartozik. Köszönöm. ELNÖK (Harrach Péter) : Endre Sándornak adom meg a szót. E NDRE SÁNDOR (Fidesz) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Bán Imrének igaza van, amikor arról beszél, hogy a régiók szerepe erősödni fog, és azt gondolom, ezt itt nem is lehet vitatni, nem is szabad, nem tehetjük meg. Azon lehet vita tkozni, hogy a régiók hogyan jöttek létre, és hogy ez a lehatárolás mennyire életképes, és mennyire szolgálja az ott élő embereket. Abban is igaza van Bán Imrének, hogy a belső kohézió hogyan és mi módon fog erősödni. Ami miatt én mégis támogatom Mikes Éva , valamint Wekler Ferenc egyegy javaslatát, amely a régiók fejlesztési irányaira és felsorolására vonatkozóan azt javasolja, hogy ez maradjon el, azért van, mert azt gondolom, hogy egy kicsit azért a koncepcióhoz képest felhígul. Hogy mást ne mondjak, a D élDunántúlnál ez a kis kitétel a mondat végén, ami elég sok korábbi hivatkozásban is szerepelt, ahogy mondani szokás, kiverte a biztosítékot. Idézem: a déldunántúli régió az, ahol íze van az életnek. Ez turisztikai szlogennek vagy arculatépítésnek, vagy nem is tudom, minek lehet egy jó vezérgondolata, de nem ebbe a koncepcióba illeszkedik. Ilyenféleképpen szerintem, ha ezt lefordítjuk más nyelvekre, lehet, hogy nem is értelmezhető. Ugyanezt szeretném elmondani a DélAlfölddel kapcsolatban is. Itt teljesen egyértelműen az együttműködési hálózatok kialakításáról van szó, ezt az általános vitában Domokos László is elmondta, jómagam is, hogy ott a networkszerű, a települések, a városok közötti hálózatos együttműködés képzelhető el. Itt ezzel szemben, azt gondo lom, a fejlesztési pólus a régiót egy városnak teszi mégis nyerővé. Én tehát támogatom a két indítványt. ELNÖK (Harrach Péter) : Normál felszólalásra Mikes Évának adom meg a szót. DR. MIKES ÉVA (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Nem áll szán dékomban az 5 percet végigbeszélni, annál is inkább tartózkodnék a részletes érveléstől, mert azt gondolom, egy olyan vitába fogunk belekeveredni, amit biztos, hogy nem most, nem így kell végigbeszélnünk. Ez pedig a régiók helyzete. Csak néhány mondatban a zért reagálnék, hogy esetleg az én mondandóm világosabb legyen, ha nem elég világosan fogalmaztam. Szeretném leszögezni azt a véleményemet, hogy a Kárpátmedencének vannak valós régiói, a jelenlegi Magyarországnak nincsenek. Tehát mi kísérletezünk azzal, h ogy ezt a beosztást életben tartsuk; hogy ez hogyan fog majd a következő években vizsgázni, sajnos az a félelmem, hogy nem jobban, mint eddig. Másrészt, mint ahogy említettem is, ha európai középváros szisztémában gondolkodunk, vagy csúnya kifejezéssel élv e valós régióközpontnak való nagyvárosokban gondolkodunk, ami kétségtelenül az európai középváros definíciója, ebből három, esetleg négy van ebben az országban. Direkt nem sorolom fel, hogy melyek, mert az újabb, hajnalig tartó vitát indukálna. Egyébként k iváló és abszolút politikamentes publikációk vannak több szakmai műhely tollából erre nézvést. Nem
