Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 5 (276. szám) - A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - TÓTH SÁNDOR (MSZP):
4475 Köszönöm. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a képviselői felszólalások következnek, 88 perces időkeretben. Írásban előre jelentkezett Tóth Sándor képviselő úr, MSZP. Megadom a szót a képviselő úrnak. TÓTH SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A közúti közlekedés rendjének meghatá rozása, a közúti közlekedés szabályainak megalkotása átgondolt, megfontolt és felelősségteljes döntést kíván meg, hiszen rendkívül bonyolult és szerteágazó szabályrendszerről van szó. Érdemes csak abba belegondolni, hogy a közúti közlekedésről szóló törvén y rendelkezik a közúti közlekedés alapvető feltételeiről, az abban részt vevő személyek és szervezetek jogairól és kötelezettségeiről, annak érdekében, hogy ezekkel elősegítse a közúti személy- és áruszállítási szükségletek kielégítését. Rendelkezik tovább á a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelmények, a megfelelő korszerű járműállomány és közúthálózat kialakításáról, azok működtetésének szabályairól, valamint a közutak védelméről. Szerencsére ezt a szabályrendszert nem kell most újra az alapokt ól meghatároznunk, azonban a szükséges módosításokról való döntéshozatal is alapos mérlegelést követel meg valamennyiünktől. Az előttünk fekvő törvényjavaslat tehát a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítására irányul, e bonyolult szabály rendszer módosítására tesz javaslatot. A törvényjavaslat pontosító jellegű módosításokat fogalmaz meg a járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésével és vizsgáztatásával kapcsolatos közlekedési hatósági engedélyezési hatáskörökkel és a vizsga biztosi névjegyzék nyilvános adattartalmával kapcsolatban annak érdekében, hogy a törvény elérje a kívánt célját. Ugyancsak szükséges pontosítani a vizsgabiztosi névjegyzékből történő törlés rendelkezéseit is, az engedélyeztetési feltételeket megszegő váll alkozások esetében alkalmazható szankciók hatékonyabb érvényesíthetősége szempontjából. Pontosítani kell továbbá a személyes adatok védelme érdekében a vizsgabiztosok névjegyzékének nyilvános adattartalmát. A törvényjavaslat módosítja a közúti szállításhoz kapcsolódó bírság alkalmazási és közúti ellenőrzéssel kapcsolatos rendelkezéseit is. A közlekedési hatóság alapvető fontosságú feladata ugyanis a közúti közlekedési szolgáltatásokra és a közúti szállításokra vonatkozó szabályok betartásának hatékony ellen őrzése, és amennyiben az szükséges, az ellenőrzött vállalkozásokra visszatartó erővel bíró jogkövetkezmények alkalmazása. Fontos azonban, hogy a szállítást végző vállalkozásokkal és járművezetőkkel szemben szabálytalanságok esetén azonos joghátrányokat kel l alkalmaznia. A törvényjavaslat módosítja az úthálózatra vonatkozó tervezés és fejlesztés hatásköri szabályait is. A törvényjavaslat egyik legfontosabb eleme, hogy hatáskört telepít a regionális fejlesztési tanácsokhoz, mivel a regionális közutak építésér ől és fejlesztéséről a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter hozzájárulása alapján e szervezetek jogosultak dönteni. (Dr. Vidoven Árpád elfoglalja jegyzői székét.) A törvényjavaslat a közlekedés biztonságának javítása érdekében megtiltja a reklámtáblák, r eklámhordozók és egyéb reklámcélú berendezések elhelyezését a közút területén, illetve egy meghatározott távolságon belül történő elhelyezését a közút területétől. Így az előterjesztő szándéka szerint megakadályozható, hogy a közlekedés biztonságát kedvező tlenül befolyásoló, figyelemelterelő reklám jelenjen meg a törvény által meghatározott helyeken. Itt hívnám fel tisztelt képviselőtársaim figyelmét arra, hogy nekünk, jogalkotóknak a közúti közlekedésben részt vevők biztonságát minden egyéb szempont fölé k ell helyeznünk az irányadó szabályok megalkotása során. A törvényjavaslat módosítja a parkolójegykiadó automata minősítését, és egyértelműen rögzíti, hogy az az út tartozékának minősül, nem pedig önálló
