Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. szeptember 12 (244. szám) - Dr. Balogh Miklós (MSZP) - az oktatási miniszterhez - “Gyakorlati képzés nélkül nincsen szakképzés” címmel - ELNÖK (Mandur László): - DR. BALOGH MIKLÓS (MSZP): - ELNÖK (Mandur László): - ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár:
43 amennyiben módunk lesz rá, ha mégis törvénytelenséget tapasztalunk, azonnal meg fogjuk változtatni ezt a helyzetet. A válaszát nem fogadom el. (Taps a Fidesz soraiban.) (A jegyzői székben Vincze Lászlót dr. Vidoven Árpád váltja fel.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Miután a képviselő úr nem fogadta el a miniszter asszony válaszát, kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadjae azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a miniszter asszony válaszát 168 igen szavazattal, 144 nem ellenében elfogadta. Dr. Balogh Miklós (MSZP) - az oktatási miniszterhez - “Gyakorlati képzés nélkül nincsen szakképzés” cí mmel ELNÖK (Mandur László) : Tisztelt Országgyűlés! Balogh Miklós, a Magyar Szocialista Párt képviselője, interpellációt nyújtott be azt oktatási miniszterhez: “Gyakorlati képzés nélkül nincsen szakképzés” címmel. Balogh Miklós képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon! (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) DR. BALOGH MIKLÓS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A 2003ban meghirdetett szakiskolafejlesztési program, a közelmúltban elfogadott szakképzési stratégia, valamin t a száz lépés programjainak oktatási vonatkozásai jelzik, hogy a kormány átfogó reformot hajt végre a szakképzésben, olyan reformot, amely céljaiban, módszereiben illeszkedik az oktatás egyéb területeinek kérdéseihez, és ezáltal egy komplex reformfolyamat része. A munkaerőpiaci beilleszkedést és helytállást biztosító szakképzés elképzelhetetlen a korszerű gyakorlati ismeretek elsajátítása nélkül, márpedig jelenleg sem a gyakorlati képzés hossza, sem minősége nem elegendő ahhoz, hogy biztosítsa a munkába á lláshoz szükséges alapvető készségek és ismeretek megszerzését. Különösen nagy a jelentősége az iskolán kívüli szakmai gyakorlatnak, ahol testközelből ismerhetik meg a diákok a munkaadók elvárásait. Ennek alapján kérdezem államtitkár urat: érintie a szakk épzés reformja a gyakorlati képzés idejének megváltoztatását? Ha igen, milyen szempontok és kritériumok alapján? Második kérdésem: mit tesz a kormányzat azért, hogy a gazdálkodó szervezetek, a munkaadók fokozottabb szerepet vállaljanak a gyakorlati képzésb en? (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Az interpellációra Arató Gergely, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára válaszol. Öné a szó, államtitkár úr. ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi á llamtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az ma már közös felismerésünk, hogy a képzetlen munkaerőre nem alapulhat az ország gazdasága, az ország sikere. Akkor lehet sikeres az ország, akkor lehet sikeres az egyén, ha az oktatási rendszerben megfelelő képzettséget szerez, olyan képzettséget, amelyik megalapozza számára a munkaerőpiaci sikert és megfelelést, és amelyik megalapozza az ország számára is a sikert. Hiszen ma a gazdaság fejlesztésének egyik legfontosabb tényezője a jól képzett munkaerő, a tőkevonzó képesség egyik legfontosabb tényezője a jól képzett munkaerő és ezen belül is a jól képzett szakmunkás. Ezért a kormányzat határozott szándéka, hogy a szakképzés megújításában eredményeket érjen el. Eredményeket pedig akkor le het elérni, ha meghallgatjuk azokat az embereket, akik a szakképzés területén dolgoznak, azokat a
