Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 28 (272. szám) - A közbeszerzésről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - KRÁNITZ LÁSZLÓ (MSZP):
3944 Nagyon nehéz jogkövető magatartásra kényszeríteni a jogalkalmazót, ha léptennyomon módosítjuk a törvényt. Azért mondtam, hogy a mostani előterjesztés, úgy tűnik, ezeket a hibákat mellőzi, megfontoltabb, megalapozottabb, és talán jobban tudja a törvény állapotát stabilizálni, mint az előző módosítások ezt tették. Köszönöm. ELNÖK (dr. Deut sch Tamás) : Hozzászólásra megadom a szót Kránitz László képviselő úrnak, MSZP. KRÁNITZ LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! 2003 decemberében fogadta el a tisztelt Ház a jelenleg is hatályban lévő közbeszerzési törvényt, amelynek rendelkezései tavaly januártól, illetve májustól léptek hatályba. Kiszélesedett a törvény alanyi köre, és számos, eddig a közbeszerzési törvény hatálya alá nem tartozó szervezet tett eleget bejelentési kötelezettségének. Az ajánlatkérők számának növekedése és az alacsony értékhatárok összességében az eljárások számának növekedését eredményezték. Az eljárások számának növekedése azonban nem jelentette azt, hogy a törvény alkalmazása a 2004től máig tartó tanulóidőben egyszerű lett volna. A közbeszerzési kultúra alapjai, a közbeszerzési szakértelem ugyan megvolt a magyar ajánlatkérőknél, azonban a törvény összetett rendelkezései a mindennapi életben, a beszerzések bonyolításában esetenként gondot okoztak. Nem beszélnék most azokról az új, ké tségkívül előremutató jogintézményekről - elektronikus közbeszerzés, versenypárbeszéd, keretmegállapodásos eljárás - amelyek a jogharmonizáció okán kerültek be a törvényjavaslatba, hiszen ezt az Igazságügyi Minisztérium részletesen kifejtette a törvényjava slat előterjesztésében. Elsősorban azokat a kiigazító jellegű módosítási javaslatokat emelném ki röviden, amelyek a két év alatt felhalmozódott gyakorlati tapasztalatok alapján megkönnyíthetik az ajánlatkérők, a Közbeszerzések Tanácsa, sőt az ajánlattevők dolgát is a közbeszerzési eljárások lefolytatásánál, felügyeleténél, illetve az ajánlatadásnál. (23.50) Ezek legalább olyan jelentőségűek, mint a már említett új intézmények, hiszen míg például az elektronikus közbeszerzés lehetőségé nek megteremtése a jövő, a közbeszerzések modernizációját szolgálja, a kiigazító rendelkezések több ezer ajánlatkérő több ezer eljárását teszik már a törvény kihirdetését követő napon könnyebbé, gyorsabbá, átláthatóbbá és talán olcsóbbá is. Úgy gondolom, e z egy fontos szempont. Tisztelt Ház! Jelentős könnyebbség, hogy a javaslat már nem teszi kötelezővé az ajánlatkérők számára az előzetes összesített tájékoztatók közzétételét egyik eljárási rezsimben sem. Ezzel a megoldással az ajánlatkérők könnyebben, gyor sabban, rugalmasabban indíthatnak nagy értékű közbeszerzési eljárást, hiszen nem kell arra várniuk, hogy az előzetes tájékoztató megjelenjen, vagy azon törni az illetékesnek a fejét, hogyan költse el a hirtelen ölébe pottyant támogatási pénzt az előzetes ö sszesített tájékoztató hiányában. Zárójelben jegyzem meg, hogy a jelenlegi törvény szerint az előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzététele előtt vagy ilyen hirdetmény nélkül az ajánlatkérő nem indíthatja meg az érintett közbeszerzésr e vonatkozó eljárást, kivéve a rendkívüli sürgősség esetét. Az eljárás könnyítése, olcsóbbá tétele felé hat, hogy a kizáró okokra vonatkozó nyilatkozatot a javaslat már nem közjegyző előtt tett nyilatkozattal kéri igazolni, hanem elegendő közjegyző által h itelesített nyilatkozatot tenni. A két nyilatkozat között - az ajánlattévők költségeit nézve - nagyságrendbeli különbség van. Számtalan értelmezési gondot, vitát old meg a hiánypótlás szabályainak pontosítása, részletezése. A jelenlegi szövegezés ugyanis s zélsőséges jogértelmezésre adott lehetőséget, parttalan és végtelen hiánypótláshoz vezetett.
