Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 28 (272. szám) - A közbeszerzésről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - KRÁNITZ LÁSZLÓ (MSZP):
3945 Elejét veszi a jogorvoslati eljárásnak a javaslat azon rendelkezése, mely lehetőséget biztosít az ajánlatkérő számára, hogy döntését egyszer módosítsa, javítsa. Ug yanis sokszor csak a jogorvoslati kérelemből értesül arról az ajánlatkérő, hogy tévedett, és hiába fogadja el az ajánlattevő érveit, korrigálásra jelenleg nincs lehetősége. Sokat könnyít az ajánlatkérők anyagi terhein, hogy a hivatalos közbeszerzési tanács adó intézménye rendezésre került a javaslatban. Jogalkalmazási bizonytalanságot jelent az, hogy a hivatalos közbeszerzési tanácsadói feladatokat elláthatjae munkavállaló, vagy csak független személy folytathat ilyen tevékenységet. A jogbizonytalanságot a tanács is érzékelte, ezért a közelmúltban megjelent erre vonatkozóan egy tájékoztatója, amely segített eligazodni az ajánlatkérőnek a törvény szövegében. Az ajánlatkérőnek egyértelmű érdeke, hogy a hivatalos tanácsadói feladatokat házon belül is meg tudja oldani, külön anyagi ráfordítások nélkül. A független hivatalos közbeszerzési tanácsadóknak viszont az az érdekük, hogy csak független tanácsadó láthassa el ezeket a feladatokat, munkavállaló nem, hiszen így stabil piachoz juthatnak. Azonban a független hi vatalos tanácsadók által preferált megoldás magában hordozza a közbeszerzési eljárás lefolytatási költségeinek emelkedését is, hiszen egy zárt piacon tevékenykednek a tanácsadók, és sajnos nem egy esetben lehet hallani kirívóan magas tanácsadói díjakról, a mit az ajánlatkérők kénytelenek kifizetni. Ezek a tanácsadói díjak elérhetik a beszerzési értékek 1 százalékát is. Egy kisebb önkormányzatnak, költségvetési intézménynek hihetetlenül nagy anyagi terhet jelent egy ilyen mértékű díj kifizetése. A két érdek ö sszeütközésének eredményeképpen a javaslat egy kompromisszumos megoldást kínál, amikor lehetővé teszi, hogy a független hivatalos tanácsadó reális alternatívájaként az ajánlatkérőnél meglévő közbeszerzési tapasztalatot az ajánlatkérő felhasználja, azaz saj át munkavállaló alkalmazásával, saját emberi erőforrással tegyen eleget a törvény rendelkezéseinek. A javaslat ezen része, úgy hiszem, nagyon örvendetes. A független tanácsadó és a munkavállaló közötti különbséget a felelősségbiztosítás megléte, illetve hi ánya és a felelősség formája teszi. A munkavállalónak ugyanis nem kötelező felelősségbiztosítással rendelkeznie, és az általa okozott kárért - szemben a független tanácsadóval - nem a Ptk., hanem a munkaviszonyára irányadó jogszabály rendelkezései szerint felel. A javaslat ezzel összefüggésben azt is kimondja, hogy ajánlatkérővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy kizárólag az ajánlatkérő részére végezhet hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységet. Ez a korlátozás indokolt, ha a munkavá llaló felelősségbiztosítással nem rendelkezik, és az okozott kárért a munka törvénykönyve és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szabályai szerint tartozik felelősséggel. Méltánytalan lenne a jogalkotó részéről az ilyen munkavállalók esetében, ha a fenti szövegezéssel megakadályozná, hogy egy természetes személy kettős szerepben, munkavállalóként és független tanácsadóként is dolgozhasson, ha akar. Úgy gondolom, hogy amennyiben a tanácsadó munkavállaló vállalja, hogy felelősségbiztosítást köt, és független tanácsadóként Ptk.alapú felelősséget vállal, akkor nem kell meggátolni abban, hogy munkaviszonya mellett - megbízási szerződés keretein belül - másnak mint független tanácsadó, hivatalos közbeszerzési tanácsadó tanácsadási tevékenységet folytass on. Arról már nem is beszélve, hogy a javaslat jelenlegi szövegezése a munka törvénykönyvének 108. §ában foglaltakkal - hasonlóan a közalkalmazotti törvényhez - ellentétes lenne, amely felhatalmazza a munkavállalót arra, hogy munkáltatójának hozzájárulásá val egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítsen, ugyanakkor a munkáltatói hozzájárulási kötelezettség a munkáltató számára is biztosítékot és védelmet jelent. Munkavállalóként hivatalos közbeszerzési tanácsadási tevékenységet folytató személy megbí zása más tanácsadási feladattal nemcsak a munkavállalónak jelent előnyt, hanem az őt igénybe vevő, nem munkáltatónak minősülő egyéb szervezetnek is, hiszen a munkavállaló a megbízást jóval alacsonyabb áron tudja vállalni és teljesíteni, mint egy független tanácsadó, azaz a tanácsadói piac kiszélesedik, és a verseny fokozódása hosszú távon az árak csökkenéséhez vezethet.
