Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 28 (272. szám) - Az Alkotmánybíróság által részben alkotmányellenesnek nyilvánított, ezért a köztársasági elnök által visszaküldött, a felsőoktatásról szóló, az Országgyűlés 2005. május 23-ai ülésén elfogadott, de ki nem hirdetett törvény tárgyalása - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - ARATÓ GERGELY (MSZP):
3875 lehetnek, ezekben az Alkotmánybírósághoz fordult, az Alkotmánybí róság neki igazat adott; önöknek, tisztelt képviselőtársaim, nem. Ami Bolognát illeti: meglepő az a kifogás, amit az imént hallottunk, egyfelől, hogy a képzést nem tudják a hallgatók abban a formában befejezni, ahogyan elkezdték. Mint miniszter úr is utalt rá, a Bolognafolyamat bevezetése felmenő rendszerben történik, vagyis 2006ban csak a 2006ban tanulmányaikat elkezdők kezdenek bolognai logika szerint tanulni, a többiek befejezhetik abban a formában, ahogyan elkezdték. Hasonlóképpen meglepő az a kijele ntés, hogy nem lehet tudni, a megszerzett diplomát a munkaerőpiac hogyan fogja megítélni. Tessék kedves lenni nekem megmondani: a mostani öt- vagy hatéves diplomáról lehet tudni? Lehet tudni úgy, hogy a frissen diplomázott hallgatók körében a munkanélkülis ég radikálisan növekszik, valami tehát azzal a képzési rendszerrel, amit most folytatunk, nagyon nincs rendjén. Azt gondolom, hogy az a fajta próbálkozás, a Bologna logikája számos országban bevált, számos országban a munkaerőpiaci igényekhez jobban alkal mazkodni képes diplomás réteget teremtett, mindenképpen érdemes hát nálunk is ebben az irányban keresni a kiutat. Végezetül: soha senki nem mondta, hogy a 35 százalékos mesterképzési arány minden egyes szakra különkülön vonatkozik. Általában vonatkozott a hallgatók 35 százalékára, ami természetszerűleg nem zárja ki azt, hogy a művészeti intézményekben bachelor fokozatot szerzettek akár száz százaléka folytathassa mester szinten a tanulmányait. Egyébként a Művészeti Egyetemek Rektori Székének nevében Pettkó képviselő úrnak most már nem kellene nyilatkoznia, mert ők már megegyeztek a minisztériummal ebben a kérdésben. Mindent összevéve nagy előrelépésnek ítélem azt, hogy a törvény megszületett, és nagy előrelépésnek ítélem azt, hogy ennek alkotmányossági hibá it, alkotmányossági problémáit korrigálni lehetett. Ahol az alkotmányosság sérült a törvényjavaslat során, ott nem azért sérült, mert a minisztérium túlzott radikalizmusával rohant előre valamivel szemben, hanem éppen azért sérült, mert igyekezett kompromi sszumot kötni. Szeretnék emlékeztetni mindenkit, hogy a törvény eredeti koncepciójában semmi keresnivalója nem volt a belső irányítási struktúra átalakításának; a törvény eredeti koncepciója az volt, hogy az egyetemek teljesen önálló, független, autonóm in tézmények, állami támogatásban nem részesülnek, felsőoktatási képzést folytatnak, és az azt igénybe vevő hallgatót részesítjük állami támogatásban, a hallgató pedig majd válogat az egyetemek között. Ezen a módon autonómia sértése nélkül is megvalósulhatott volna az állami források ellenőrzése. Kétségtelen, hogy a hosszas egyeztetés során az intézményekkel keresett kompromisszumok okán ez a szerintem alapvető jelentőségű tétel kikerült a törvényből. A kompromisszumos és felemás megoldások szülték az alkotmán yellenes helyzetet. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Kétperces felszólalásra megadom a szót Arató Gergely képviselő úrnak, MSZP. (18.50) ARATÓ GERGELY (MSZP) : Köszönöm szépen. Pettkó András képviselő ú r, amikor itt nagy lelkesen olvasta fel különböző szervezetek tiltakozó leveleit, akkor valóban abba a helyzetbe került, hogy nem lehetett birtokában még azoknak az információknak, hogy azóta milyen tárgyalások zajlottak. Engedje meg, hogy én a HÖOKkal ka pcsolatban felvetett problémáira utaljak, itt lényegében három elemet emelt ki. Az első arra vonatkozik - és ebben nincs egyetértés, ezt bizottsági ülésen is elmondtam - semmilyen tilalma nincs annak, hogy hallgatók részt vegyenek az intézmény irányításába n, a szenátusban korlátlanul részt vehetnek a hallgatók is, sőt garantált képviseletük van. Abban sincs semmilyen korlátozás, hogy a hallgatók a gazdasági tanács munkájában részt vehessenek. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság ítéletéből is következő módon van egyfajta minőségi
