Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 24 (271. szám) - Az ülésnap megnyitása - A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KIS ZOLTÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3716 üzletrészvagyon alakulna át sz övetkezeti, úgy nevezett közösségi alappá, ami azt jelenti, hogy ez a vagyon, függetlenül attól, hogy melyik szövetkezet alakul át, illetve kerül felszámolásra, csak abban az irányban mozgatható, ami a tőkepótlást és a hitelgaranciát jelenti a szövetkezeti mozgalom részére. Ebben a pillanatban már megoldottuk azt a kérdést, hogy vane állami tulajdonú rész, vagy nincs, mert nincs. Mind 100 százalékban szövetkezeti tulajdonban van. Ami a befektetői részjeggyé történő átalakulást illeti, itt sem szerencsés me gkülönböztetni az úgynevezett átalakított befektetői részjegyet a rendes befektetői részjegytől. Vegyünk egy gyakorlati példát. Az átalakított befektetői részjegy bemegy a közösségi alapba. Én mint kívülálló üzletrésztulajdonos érdekelt vagyoke jelen pil lanatban, hogy az én üzletrészem átalakult befektetési részjegy legyen? Nem vagyok érdekelt, mert abból a szövetkezeti alapból vagy kapok valamit, vagy nem kapok. Vagy kapok esetleg nyugdíjkiegészítést, vagy egészségügyi hozzájárulást, de lássuk be, hogy a szövetkezetek többsége jelen pillanatban a gazdasági helyzete okán nem nagyon lesz képes arra, hogy túlzott mértékben a befektetői részjegy után extrém szolgáltatásokat nyújtson. Most nem beszélek a szociális szövetkezetekről, az egy külön kategória. Teh át ha azt akarjuk, hogy a befektetői részjegy ösztönző legyen, akkor ehhez az egyéb jogszabályokat is hozzá kell kapcsolni. Igenis, a szövetkezet minden olyan tevékenység után, amelyet egészségügyi, oktatási, kulturális és egyéb szférában nyújt, ugyanazoka t a kedvezményeket kaphassa meg, mint amit megkapnak az alapítványok, az önkormányzatok, illetve megkapnak, mondjuk az egyházak is ilyen tevékenység után. Mert akkor rendben van. De amíg ez a szövetkezeti szolidaritási tevékenység nincs elismerve közgazdas ági környezetben, akkor nem orientálja őket. Mire orientálná? Miért csinálná? Nem kap érte kedvezményt. Legfeljebb azért, hogy megtartson egy kis közösséget az üzletrészével. Nos, egy ilyen átalakított befektetési részjegy nem ösztönző. Viszont aki tag, an nak befektetési részjegye van, amit kivihet, ha akar. Így elkezdek felvásárolgatni külsősöktől részjegyeket én mint tag, és azt mondom, mivel most már eleget vásároltam, hogy no, emberek, innentől kezdve enyém a többségi tulajdon, két dolgot ajánlok nektek . Vagy alakuljunk át gazdasági társasággá, de ők azt mondják, hogy nem akarnak átalakulni. Ja, nem akartok átalakulni? Akkor nézzétek már meg, hogy ki itt a többségi tulajdonos. Mert akkor kiviszem, és alakítok egy külön gazdasági társaságot, lehetetlenné téve a ti működéseteket. Tehát itt az érdekeket úgy kell összehozni, és ez nagyon nehéz, roppant nehéz, hogy azt a jogi nonszenszt, amit '92ben sikerült létrehozni az üzletrész megállapításában, most ebben a törvényben próbáljuk meg hosszú távon úgy rende zni, hogy annak legyen ösztönző hatása. Farkas képviselőtársam a befektetői tag esetében hozta fel, hogy a befektetői tagság mennyire idegen a szövetkezeti elvektől. Mert a befektetői tag miért lesz befektetői tag? Munkavégzésre nem köteles, egyébként azza l is egyetértek, amit a munkavégzés és a vállalkozás, illetve a munkavégzésre egyéb jogviszony kapcsán mondott. A kettő nem ugyanaz. Ha én munkavégzésre kötelezem a tagomat, akkor azzal munkaszerződést kötök, ha meg egy vállalkozási jellegű tevékenységre, például építsen egy hidat a csatornára, akkor a hídra kötök egy vállalkozási szerződést, ő meg mint vállalkozó szépen leadózik utána, ahogy illik, befizeti az szjat, meg mit tudom én mit, ami hozzátartozik, és a vállalkozás tárgya a híd megépítése. De a k ettőt nem szabad keverni. Nos tehát, ha befektetői tag vagyok, akkor ezért valamiféle hasznot remélek. Mert hiszen miért lennék befektetői tag egy szövetkezetben? A szövetkezet azt fogja nekem mondani, hogy kedves befektetői tag… Igaz, csak 10 százalék leh et a szövetkezetekben befektetői tag, ez jó dolog, mert ez legalább egy féket jelent a korábbi, ugyancsak Farkas képviselő úr által említett fals, és akkor most nagyon finoman fogalmaztam, szövetkezeti formációknak, aminek semmi más célja nem volt, mint a csalás, és emiatt több tízezer ember egzisztenciája roppant meg. A befektetői tagot az ösztönözi, hogy ezért valami többletet kap, mintha bankba tenné a pénzét. Azt mondja, kérem, ajánlom neked, hogy életjáradékot fogsz tőlem kapni mint szövetkezeti befekt etői tag, vagy minden hónapban két mozijegyet, hogy elmenj, kulturálódj és művelődj.
