Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 22 (269. szám) - Az országos fejlesztéspolitikai koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. BARÁTH ETELE tárca nélküli miniszter, a napirendi pont előadója:
3494 nagyjából szinonim fogalmak. Ahhoz, hogy az ember értelmes, okos életet élhessen, tudással, azaz információval kell rendelkeznie, és elemi kötelességünk ezt mindenki számára biztosítani. Nem utoljára a természeti értékek megőrzése, a környezetvédelmi tevékenység, a természeti erőforrásokkal történő megfelelő gazdálkodás, és a nyolcadik után a plusz egy, az ország területi fejlődésének, arányosságának biztosítása. A tá rsadalmi egyeztetés nagyon széles körű volt, és azt kell mondanom, hogy nagyon sikeresnek tekinthető. Ebbe mi, nem zártuk még le természetesen, a politikai egyeztetést is benne értettük: szakértői szinten, igen széles körben történt ez meg. Sok ezer vélemé nyt hallgattunk meg. Ha csak azt mondom, hogy csak közvetlenül a kérdőívünk kitöltésével több mint tízezren vettek részt, és hány ezer szervezethez juttattuk el, akkor azt kell mondanom, hogy ennek eredményét kötelező visszacsatolni a tisztelt parlamenti k épviselők felé, azaz a stratégia készítése kapcsán a koncepcióba. Mik voltak ennek a legfontosabb üzenetei? Hadd foglaljam össze. Az első és a legfontosabb: mindenki arról szól, hogy az állam szerepét át kell formálni egy fejlesztésorientált, olyan állammá , amely nagyon nagy mértékben koncentrál azokra az alapvető felelősségekre, amelyek az ország versenyképességével foglalkoznak, tehát egyrészt az innováció, a kutatásfejlesztés, az információs, tudásbázisú társadalom megteremtése, a másik oldalról ennek i nfrastrukturális feltételei, tehát a létesítmények - közlekedés, oktatás, egészségügy, szociális létesítmények - fejlesztését végrehajtja. Ezen belül van még egy nagyon komoly központi állami feladat, itt is hallottunk az előbb például az önkormányzatokkal kapcsolatban egy napirend előtti hozzászólást, hogy igenis, folyamatossá kell tenni azt a reformot Magyarországon, amely az egész államrendszer működését végiggondolja, napról napra javítja. Mit jelent ez? Egyszerre kell tudni Magyarországon megoldani két ellentétes feladatot, ami látszólag ellentétes, inkább komplementer. Az egyik: az állam szerepének hatékonyabbá tétele, igazi koncentrációja a döntéseknek, a felelősségnek, a másik oldalról viszont decentralizálni az állami eszközöket, nevezetesen az euró pai forrásokat is. Ezért a koncepció kitér arra, hogy igenis, a hét régiót fejlesztő régióvá kell átalakítani, meg kell erősíteni az intézményrendszerét, és teljes felelősséggel a programozástól a végrehajtáson át az ellenőrzésig át kell adni a regionális tanácsoknak, illetve a mögötte lévő szervezeteknek. Mi az a három legfontosabb, plusz egy olyan cél tehát, amire koncentrálunk most már a következő időben? Az egyik a gazdaság versenyképességének növelése, a másik a társadalmi fejlődés alátámasztása és meg újítása, és a harmadik az infrastruktúra fejlesztése. (9.30) Ez van alátámasztva területi decentralizációs javaslatokkal. Mi az a három legfontosabb célkitűzéshez tartozó prioritás, az az eszköz, amivel ezt végre tudjuk hajtani? A gazdaság versenyképességé nek növelése esetében egyértelmű az üzleti környezet modernizációja, az egyablakos intézményrendszertől kezdve, az adópolitikától a legkülönbözőbb pénzügypolitikákon keresztül ennek a területi felelősségeinek megosztásáig az üzleti környezet radikális javí tása. A másik pedig a nagy, úgynevezett elosztó, jóléti szolgáltató, állami szolgáltató rendszerek átalakítása. Ha azt mondtuk, hogy tudástársadalmat kell építeni, az oktatás rendszerének teljes átalakítása; ha azt mondtuk, hogy egészséget kell tudni meger ősíteni, hiszen a népességünk beteg, rossz állapotú népesség, akkor az egészségügy rendszerének átalakítása, s ehhez tartozik a foglalkoztatást segítő rendszerek átalakítása. Ez a nagy jóléti rendszerek gyökeres átalakítását illeti a következő időszakban. A harmadik fő terület pedig az infrastruktúra fejlesztése. Ez annyiban bővül ahhoz képest, ami most történik a közlekedés és a környezetvédelmi infrastruktúrákkal szemben, hogy ki kell hogy egészüljön a modern infrastrukturális eszközökkel, lásd például a megújuló energiaforrások megfelelő hatékonyságú magyarországi kiaknázása, illetve az energiarendszer ilyen téren történő átalakítása. Ami a területi rendszerek átalakítását illeti, az országos területfejlesztési koncepcióban fogalmazódik meg, hiszen nagyon szoros együttműködésben készült ez a munka, amit mi
