Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 16 (267. szám) - Egyes agrárágazati törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz):
3319 Nem tudom, ez például hogyan áll arányban azzal, hogy ugyanazt a vizsgálatot, ami ugyanazokat az értékeket méri, ha valaki egy mas zek laborba, tehát nem akkreditált laborba viszi, ugyanezt a vizsgálatot megcsinálják 1800 forint plusz áfáért. Tehát valami hihetetlen mértékű kizsákmányolást folytat az OBI a termelővel szemben, hiszen olyan mérhetetlen költséggel végzi ezeket a vizsgála tokat, hogy az ember egyszerűen csak áll és néz, hogy még mindig meg lehet ilyent tenni a XXI. század elején. A magam részéről kétféle módosító indítványt fogok beadni. Az egyik a 8 forintra próbál egyfajta igazságossággal, egyfajta differenciálással hatni , különös tekintettel az asztali borokra, különös tekintettel a tájborokra, a minőségi és a különleges minőségű borokra - hiszen ezek nem egy kategória , ezekre állapítsunk meg különkülön szorzószámot. A javaslatom szerint ez négyféle összeget tartalmazn a, 3, 5, 20 és 50 forintos összegben, hogy legalább a differenciálással segítsünk a szerencsétlen alföldi termelőknek, akik egyébként kitűnő borokat állítanak elő, de mint tudjuk, nem mindenki a 45 ezer forint/literes bort fogyasztja, hanem bizony itt van nak olyan tömegigények is, amelyeket ilyen módon lehet kielégíteni. Így tehát a 6. § hihetetlen durva, a versenyhátrányt még inkább fokozó volta miatt ezt a javaslatot semmiképpen nem tudjuk támogatni. A többiről most csak időhiány miatt nem szóltam, majd a részletes vitában talán arról is lehet. Tehát nem támogatjuk. Kérjük a kormányt, fogadja meg a miniszterelnök úr bölcs megvilágosodását, amikor is azt mondta, hogy kérem szépen, egyharmad támogatással nem lehetünk versenyképesek. Tehát mindent éppen arra felé kellene terelni, hogy a tárca, a lehetőségek próbálják ezt a versenyhátrányt csökkenteni, ne pedig ily módon növelni. Ez így elfogadhatatlan. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Most tízperces időkeretben megadom a szót Kék kői Zoltán képviselő úrnak, Fidesz. KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Két alapvető gond van a jelenlegi előterjesztéssel, ezért a számtalan kisebb ellentmondásra most nem is térek ki. A legnagyobb, mármár alapjogot sértő törvényi probléma, hogy a tulajdonhoz fűződő, jelesül részaránytulajdonos tulajdonjogához fűződő jogát sérti a törvénymódosítás; más értelmezésben ma hallottuk Kis Zoltán képviselőtársam ezzel k apcsolatos véleményét, de én másképp közelítem meg. A részaránytulajdonosokkal szembeni ismert törvénysértő állapot fenntartása, az osztatlan közös tulajdonukhoz való hozzáférés megakadályozása mellé most egy újabb törvénysértést készít elő a kormánykoalí ció. Voltaképpen arról van szó, hogy akik már megkapták a részaránytulajdonukat, azokat az osztatlan közös tulajdonukhoz nem engedik hozzájutni, akik pedig mind a mai napig még nem kapták meg a részaránytulajdonukat, azok a mostani törvénymódosítás után má r csak részleges kárpótlásban részesülhetnek. Három törvény, a szövetkezetről szóló törvény, az átmeneti szabályokról szóló törvény, a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvények módosítása által a jövőben már csupán egy nagyon nagy, nagyon rés zleges, 4000 forint/aranykorona kártalanítást kapnak a termőföldjogosultak. A tervezett eljárás a törvényességi aggályokon kívül azért is elfogadhatatlan, mert éppen az ilyen kötelezettségek teljesíthetőségének céljaira a Nemzeti Földalap igen jelentős föl dvagyonnal rendelkezik. A termőföldre jogosultak tulajdonvisszatartását, illetve tulajdonfosztását a tervezet azzal indokolja, hogy “az állami tulajdonú termőföldvagyon köre lehetőleg bővüljön azáltal is, hogy a szabályozás elősegíti a termőfö ldek meghatározott körének állami tulajdonba kerülését”. Tehát a törvénymódosítást beterjesztő kormány is elismeri az államosítási szándékot, ráadásul nem a polgári jogi értelemben vett államosításról van szó, hiszen a részaránytulajdonos akarata ellenére történik a
