Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 16 (267. szám) - Egyes agrárágazati törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz):
3320 termőföldjárandóságának az elállamosítása, továbbá csupán a piaci érték töredékét kapja kártalanítás címén. Még fülünkben cseng a szocialista kórus ordítozása, amikor a Fidesz az államot is mint a potenciális piaci vásárlók egyikét említette. Ezzel szemben a szocialista kormány idézett előterjesztésében az előterjesztő által is feketén fehéren, bevallottan az államosítás gyakorlatának visszacsempészése történik, vagyis a kormány visszatér a régi államosítási modellhez, ami által jelenleg a rész aránytulajdonosok tulajdonhoz fűződő alanyi jogai szenvednek sérelmet. Számunkra, jogtisztelő állampolgárok számára ez az eljárás elfogadhatatlan. A másik problémás eleme ennek a törvénymódosító csomagnak a termőföldről szóló törvénytervezet módosítása. E z a módosítás ugyanis nagy kaput nyit a pénzügyi befektető társaságok magyarországi termőföldmonopóliuma felé. (16.20) A földtörvény módosítása az egész magyar agrárium érdekei ellen van, de elsődlegesen éppen azt az állattenyésztő á gazatot teszi tönkre, amelynek az érdekeire történik - álnokul - a hivatkozás. Talán nem véletlen, hogy az állattenyésztő szakmai szervezetek, köztük az Állattenyésztők Szövetsége, az állattenyésztő szakmai körök és az illetékes akadémikusok törvényterveze ttel kapcsolatos támogató álláspontjával sehol sem találkozunk. És hol van a mindannyiunk által szakmai tiszteletnek örvendő Agrárgazdasági Tanács szakmai támogatása? Természetesen sehol, hiszen egy önmagára valamit is adó szakmai szervezet és szakember eg y ilyen nemzeti ágazati önleépítést nem támogathat. Magyarországon, ahol az ellenszakvélemény publikálására ma még nincs tényleges lehetőség, sokatmondó a szakmai körök ezen beszédes némasága. Sőt, a miniszterelnök úr hétfői napirend előtti felszólalása ót a tudjuk, ma Karsai képviselőtársam is hivatkozott erre, hogy számára is elfogadhatatlan ez az előterjesztés, ugyanis a törvénytervezetek benyújtóitól részletes szakmai indoklást és hatástanulmányt követelt. A jelen előterjesztés mellől mindkettő hiányzik; valójában azért, mert az állattenyésztés csupán egy hivatkozási alap a földtörvény tulajdonképpeni fellazítása érdekében. Fordítsuk le a jogi nyelvezetet szakmaira, és meglátjuk, mit is tartalmaz valójában ez a földtörvénymódosítás. Íme a 4. § (3) bekezd és hiteles állattenyésztői fordítása: “Bármely társas vállalkozás egy kecskeól egyéves működtetése fejében örök időkre jogot nyer az adott település bármely művelési ágú teljes területére. A kizárólagos jog megszerzésének pillanatától fogva a kecskeól tová bbi működtetésétől már el is lehet tekinteni.” Persze, hiszen a kecskeól és az állattenyésztés csupán hivatkozásul szolgál a társas vállalkozások korlátlan földszerzéséhez. Egyébként a jogilag nem definiált állattartó telep ugyancsak nem definiált működtet ését nevezi az előterjesztő feltételekhez kötöttségnek. Meg még azt tartja erős korlátnak, hogy a nevezett kecskeól egyéves működtetése fejében nem szerez az egész országra előhaszonbérleti jogot a társas vállalkozás, csupán a kecskeól fekvése szerinti te lepülés egész határára válik jogosulttá. Amennyiben egy kicsit is komoly szakmai előterjesztésről, nem pedig nemzetközi társas vállalkozások diktátumáról lenne szó, úgy nem kellett volna a megelőző többéves működtetést éves árukibocsátáshoz, vagy éves átla gos számosállatlétszámhoz kötni, majd ebből kiszámítani a szükséges takarmánytermőterületigényt? Ezzel a módosítással a tényleges állattenyésztő telepek elől fogják elvinni ezek a preferált föld- és EUtámogatásspekulánsok a takarmánytermőterületeket. M ert teljesen reális az állattenyésztőtársadalom azon felvetése, hogy azoknak a tőkeerős piaci versenytársaknak, akik már eddig is piaci részesedést szereztek, ez a törvénymódosítás lehetőséget ad az egész magyar termelői szektor tönkretételére és a földtu lajdoni kiszorításra.
