Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 16 (267. szám) - A lobbitevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügy-miniszter, a napirendi pont előadója:
3281 háttéranyag, amelyből megismerhettük a lobbisták, társadalmi szervezetek, érdekképviseletek céljait, javaslatait, érdekeit. A törvény rendszerét átvettük, azonban sok rendelkezés mellett megváltoztattuk a tárgyi és személyi hatályát is, ugyanis a szabályozás megalkotásától más eredményeket kívántunk elvárni. Míg az Orbánkormány a korrupcióellenes stratégiájának részeként képzelte el a lobbizás szabályozásá t, most az átlátható jogalkotás megteremtésének egyik eleme a javaslat. Ez egyébként egybevág az érdekérvényesítő szakma elképzeléseivel is, akik szerint rossz fényt, a korrupció gyanúját vetette a lobbistákra a korábbi szabályozási terv, amely összemosta a lobbizást és a korrupciót. A másik lényeges eltérés a tárgyi hatályban mutatkozik meg. A korábbi javaslat - melynek címe “a jogalkotás során történő érdekérvényesítés” volt - egész egyszerűen figyelmen kívül hagyta az előkészítésbe bevont lobbisták és sz akemberek tájékoztatását arra vonatkozóan, hogy a lobbizás nemcsak a jogalkotás, hanem a jogalkalmazás során is zajlik. A Gyurcsánykormány életszerű, működőképes és hatékony szabályozást kíván kialakítani, ezért a törvényjavaslat a gyakorlathoz, a való él ethez alkalmazkodva kiterjed a jogalkalmazás során folytatott érdekérvényesítésre is. Ismét hangsúlyoznám, a törvény átláthatóságot kíván teremteni. Az ellenzéki képviselők már az általános vitára bocsátásról döntő bizottsági üléseken is hangsúlyozták, hog y nem értenek egyet a törvény hatályának a jogalkalmazásra történő kiterjesztésével. Az azonban kétségtelen, hogy lobbizás, megbízás alapján folytatott érdekérvényesítés jelenleg is zajlik a jogalkalmazói döntések során. A kormány célja, hogy nyilvánosság elé tárja, milyen érdekérvényesítés zajlik a jogalkalmazói döntések meghozatalával kapcsolatban. Ha megfogadnánk az ellenzék javaslatát, és a jogalkalmazás kikerülne a szabályozás tárgyi hatálya alól, akkor a köz számára továbbra is rejtve maradna ez a rop pant jelentős mértékű lobbitevékenység. A harmadik jelentős különbség pedig a személyi hatályban jelenik meg. Álláspontom szerint az Orbánkormány törvényjavaslata azért nem sikerülhetett - emlékezhetünk, a 2001. októberi benyújtás ellenére nem tárgyalta m eg az Országgyűlés , mert egyszerre akarta szabályozni az üzletszerűen, megbízás alapján folytatott lobbizást és a társadalmi szervezetek, érdekképviseletek tagságuk érdekében folytatott tevékenységét. Ez pedig nem vezethetett eredményre. A Gyurcsánykorm ány az átlátható jogalkotás megteremtésének érdekében több törvény megalkotását is kezdeményezte, gondoljunk csak az új jogalkotási törvényre vagy az elektronikus információszabadságról szóló törvényre. Ezekben az a közös, hogy hozzáférhetővé tesznek a jog alkotással kapcsolatos olyan információkat, adatokat, melyek korábban nem voltak bárki számára elérhetők. A jogszabályelőkészítés nyilvánossága érdekében a jogszabályt előkészítő minisztérium honlapján közzéteszi a jogszabálytervezeteket és az azokhoz tar tozó előterjesztéseket vagy szakmai indokolásokat, valamint lehetőséget ad arra, hogy bárki véleményt nyilváníthasson, illetve javaslatot tehessen a tervezetre. E véleményekre pedig a jogszabály előkészítője értékelésük után összefoglaló formában köteles r eagálni. Korábban úgy tartották, hogy a lobbista egyik legnagyobb tőkéje az információ. Most ezek az információk mindenki számára hozzáférhetővé válnak, átláthatóbb lesz a jogalkotás. Továbbra sincsenek azonban szabályok az érdekérvényesítést megbízás alap ján üzletszerűen végzők tevékenységére. A kormány úgy véli, hogy a központi döntések legitimációját, a döntéshozó szervek elismertségét, a beléjük vetett bizalmat növelné, ha nyilvánosságra kerülnének azok az érdekek, amelyek egyegy közhatalmi döntés mögö tt állnak. Ez pedig a döntéshozók befolyásolásával foglalkozó lobbisták tevékenységének nyilvánossá tételével valósulhat meg. A szabályozás célja tehát egyrészt annak biztosítása, hogy a döntések mögött megjelenő érdekek nyilvánosságra kerüljenek, másrészt pedig hogy az érdekérvényesítést megbízás alapján, üzletszerűen végzők eddig specifikus szabályozás nélküli tevékenységét a jog eszközével korlátok közé lehessen szorítani, rendezve kötelességeiket és jogaikat.
