Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 16 (267. szám) - A lobbitevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügy-miniszter, a napirendi pont előadója:
3282 A bizottsági tárgyalás során kérdésként vető dött fel, hogy miként fogadták a javaslatot a szakszervezetek, a szociális partnerek, és hogy egyáltalán folytatotte velük a kormány egyeztetést. Szeptemberben az Országos Érdekegyeztető Tanács szakbizottsága, majd plenáris ülése is megtárgyalta a törvény tervezetet, és egyetértett azzal. Az egyetlen észrevételük elfogadása azonban gyakorlatilag a törvénytervezet szóhasználatának teljes átdolgozását idézte elő. A szociális partnerek ugyanis nem értettek egyet “a megbízás alapján folytatott érdekérvényesítés ről” címmel, sőt azzal sem, hogy az “érdekérvényesítés” fogalmát használja a törvény. Álláspontjuk szerint az érdekképviselet az Országos Érdekegyeztető Tanács feladata, ezért ők javasolták az “érdekérvényesítés” szó “lobbizásra” történő kicserélését. (13. 10) A lobbitevékenység tárgykörében a szabályozás tárgyi hatályának meghatározása okozta a külföldi törvényekben a legtöbb problémát. Ugyanis a lobbizás nagyon szerteágazó tevékenység. Ezért nehéz meghatározni, hogy pontosan milyen magatartásokat foglalhat magában. A magyar köznyelvben mindenféle befolyásolási törekvést lobbizásnak neveznek, ezért különösen nehéz feladat volt a lobbizás tevékenységének jogi definícióját megadni. A törvény tárgyi hatálya kiterjedne minden tevékenységre, amely az Országgyűlés , a kormány, önkormányzat vagy bármely közhatalmat gyakorló szerv, továbbá az ezek irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szervek vagy személyek jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörébe tartozó döntésének, tevékenységének befolyásolására vo natkozik. Értelemszerűen nem terjedhet ki a lobbitevékenység a fenti szervek és személyek azon eseti döntéseire - kinevezésekre, pályázatok elbírálására, s a többi , amely esetben a vonatkozó jogszabályok pontosan meghatározzák, hogy mely előírások alkalm azásával kell azokról döntenie. Erre figyelemmel csak a jogi feltételrendszer kialakítása során indokolt lehetővé tenni, hogy az érdekeltek érdemben befolyást gyakorolhassanak az adott norma tartalmára. A személyi hatállyal kapcsolatban a koncepció bemutat ásánál elmondottakat még annyival egészíteném ki, hogy a javaslat szerint lobbitevékenységet nemcsak megbízási szerződés, hanem munkaszerződés alapján is lehet végezni. Gyakorlattá vált ugyanis, hogy nagyobb vállalatok kormányzati kapcsolattal rendelkező o lyan részleget hoznak létre, amely tulajdonképpen lobbitevékenységet folytat. Nem indokolt, hogy őket amiatt érje hátrány, hogy szervezetileg nem önállóak. Lobbiszervezetnek tekinthetők ők is, mivel esetükben megvalósul az üzletszerűség, a közhatalmi dönté s befolyásolása mint tevékenység és megbízás is, igaz, munkaszerződés formájában, amely ebben az esetben gyakorlatilag egy kizárólagos és állandó megbízáshoz hasonlít. A törvényjavaslat az Amerikai Egyesült Államok és Kanada lobbitörvényéhez, illetőleg az Európai Parlament házszabályának érdekérvényesítőkre vonatkozó rendelkezéseihez hasonló, regisztrációs rendszert teremtene. A javaslat két nyilvántartás vezetését írja elő. Külön nyilvántartásban fognak szerepelni a lobbisták, vagyis azok a természetes sze mélyek, akik cselekvőképesek, büntetlen előéletűek, egyetemi végzettséggel rendelkeznek, és nem állnak a nyilvántartásból való törlés hatálya alatt. A megbízók érdekében célszerű előírni bizonyos szakmai követelményeket, mivel a gyakorlat szerint a lobbizá s, amely felöleli a jogalkotás folyamatának figyelemmel kísérését és az érdekek megjelenítését, komoly szakértelmet is megkíván. A jogalkotói vagy más közhatalmi döntések folyamatát a lobbistának ismernie kell, ezért célszerű lenne a felsőfokú jogi diploma megkövetelése. Előfordulnak azonban szakosodott lobbisták, akik egy bizonyos területhez kapcsolódó közhatalmi döntések befolyásolásával foglalkoznak. Ebben az esetben gyakran sokkal hasznosabb, ha a lobbistának nem jogi, hanem az adott területhez kötődő s zakmai végzettsége van. A második nyilvántartás a lobbitevékenységgel foglalkozó jogi személyeket, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteket, vagyis lobbiszervezeteket tartalmazza. A nyilvántartást vezető szerv nem mérlegelhet a nyilvántartá sbavételnél. Amennyiben az igénybejelentés tartalmazza az előírt adatokat, továbbá annak okirati igazolását, hogy a szervezet
