Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 16 (267. szám) - A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - SOLTÉSZ MIKLÓS (Fidesz):
3279 a minimálbér szjaval nem adózik, de még így is magasabb a segély, mint a munkajövedelem összege. Ha történetesen három gyerek van, akkor már ez az összeg jelentősen emelkedik. Akkor már nem ekkoráról beszélünk, akkor már 90 ezer forintot kap. És ha 90 eze r forintot kap, nettó 90 ezer forintos jövedelemhez mekkora bruttó munkajövedelem tartozik, képviselőtársaim? Az már nem a minimálbér, az már fölötte van a magyar átlagbérnek. Miért tetszenek azt mondani, miért tetszenek azt gondolni, hogy egy ilyen élethe lyzetben lévő családban racionális döntés az, hogy miközben megkapok 90 ezer forintot, aminél - ha nagyon sikeres ember vagyok és, mondjuk, párom is lenne, akkor - sokkal jobban is élhetnék, de kapok 90 ezer forintot anélkül, hogy dolgoznék, és legalább ot thon tudok lenni a három gyerekemmel - ez miért jó? Hol fog ez arra ösztönözni, hogy kiemelkedjenek abból a szegénységből, abból a csapdahelyzetből, amelyben vannak? Lehetséges, hogy esetleg abban lesznek érdekeltek, hogy még több gyereket szüljenek? Lehet séges, hogy ezzel a rendszerrel a gyerekek számának a növekedése fogja eltartani a szülőket, és nem kell dolgozniuk, és egy klasszikus szegénységi társadalmi csapdahelyzetet fogunk előállítani? Kérem, fontolják meg, mert egyébként jó, ha a rendszert megnéz zük, akkor elemeiben engem nagyon emlékeztet és nagyon hasonlít arra, amit negatív jövedelemadónak szoktak nevezni. Ahhoz ez egy nagyon hasonló rendszer. Gyakorlatilag az történik, hogy ha valaki egy bizonyos jövedelemhatár alá kerül, akkor amennyivel alák erült ennek a jövedelemnek, annyival támogatja őt az állam, és elérjük azt a szintet, hogy akármit csinál, ennél lejjebb már nem tud menni. De ha ez egy adórendszerben van, akkor azt szeretném kérni, hogy a másik lábát is csináljuk meg. Akkor mi baj van a családi adózással? Mi baj van a családi típusú adórendszerrel? Akkor mi a baj a gyerekek után járó adókedvezménnyel, ami ennek egy egyszerű formája? Hát akkor fejlesszük tovább! Ne eltöröljük, fejlesszük tovább, és illesszük össze a két rendszert. Hát akko r menjünk ebbe az irányba! Úgyhogy arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy fontolják meg, hogy valóban eze önmagában egyedül a megfelelő, és fontolják meg, hogy a garanciatörvényben támogassák a gyerekek után járó adókedvezményt, hiszen az önök logik ája szerint ez belefér a rendszerbe, csak úgy tűnik, valamiért csak azoknál veszik figyelembe, akik nem tudnak adót fizetni, akik tudnak adót fizetni, azoknál nem. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm s zépen, képviselő úr. Majdnem két perc van egy óráig. Kétperces felszólalásra kért szót Soltész Miklós fideszes képviselő. Öné a szó egy óráig. Parancsoljon! SOLTÉSZ MIKLÓS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Befejezem egy óráig. Tisztelt Képviselőház! Tis ztelt Államtitkár Úr! Képviselő Asszony! Azt gondolom, a mai vitának nagyon fontos szerepe volt a szociális törvény életében és talán az ország életében is. Szeretném, ha néhány tapasztalatot összefoglalhatnék ebben az egy, illetve szűk másfél percben. Az egyik az, hogy amennyiben elfogadjuk - márpedig támogatjuk és elfogadjuk - a szociális típusú segélyezésnek ezt a bevezetendő formáját, és úgy gondoljuk, hogy hosszú távon ez egy helyes gondolat, akkor ezzel párhuzamosan fogadjuk el, és önök is fogadják el a családi típusú adókedvezmény formáját, hisz párhuzamosan így működnek együtt, az egyik a másikat segíti. A másik, hogy szociális segélyezésre szükség van, mert a rászorultaknak szükségük van a támogatásra, emellett viszont kérem, fogadják el azt a felve tésünket, hogy ugyanilyen szükség van a munkahelyek támogatására, a munkahelyek megbecsülésére, a munkások megbecsülésére, hiszen abból a pénzből tudunk csak segélyezni, segélyt adni, amit ők megtermelnek, ami az ő adóforintjaikból előkerül, és bekerül a k özösbe, a támogatási rendszerbe.
