Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 16 (267. szám) - A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - BALSAY ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP):
3256 vitában elhangzik az ellenzék részéről - és itt nevezetesen a keresztény értékrend ellenzéki képviselője részéről; no nem mintha a szocialisták között nem lenne, aki keresztény értékrendet vall - a z az aggodalmaskodás, hogy már megint az egyházakat és az egyházi intézményeket sújtja a módosítás vagy esetleg a finanszírozási gondok. Szeretném leszögezni, hogy a kormány és maga a kormányzó párt, a Szocialista Párt is tartja magát a vatikáni egyezményb en rögzítettekhez, és függetlenül attól, hogy melyik egyházhoz - legyen az a katolikus egyház, vagy legyen az a református, az evangélikus, netán a zsidó hitközség - vagy felekezethez tartoznak az emberek, egyformán juttat a költségvetés, és egyformán mérn ek a törvények erre vonatkozóan. A vatikáni egyezményben rögzítetten természetesen az egyházak mind oktatási, mind szociális, mind egészségügyi tevékenységük ellátásához kaphatnak egyrészt ingatlanokat, másrészt nagyon fontos dolog az, hogy ehhez a megfele lő finanszírozást is biztosítani köteles a mindenkori kormány az ebben az egyezményben rögzített módon. Ezt ez a kormány sem kívánja megváltoztatni, még akkor sem, ha a kormányzó többség kisebbségi oldalának erről más a véleménye. Ezt a vatikáni egyezményt Horn Gyula volt miniszterelnök úr kötötte meg, és ennek alapján, ha bármilyen változtatásra van szükség vagy bármilyen változtatás esedékes, akkor van bizony egy olyan tanács, amelyben ki lehet fejteni a véleményt, és amely azonnal tiltakozhat a mindenkor i kormánynál. Azonban szeretném azt is elmondani, hogy egyéb más törvények is rögzítik az egyházak jogosultságát, nevezetesen az egyházi ingatlanok visszaadásáról, nevezetesen az egyházi törvény arról, hogy a perselypénzt hogyan lehet szedni és milyen módo n kell kezelni. Szeretném azt is elmondani, hogy igenis jogosultak az egyházak oktatási intézményt, szociális intézményt és egészségügyi intézményt fenntartani, ezt is biztosítja számukra ez a kormány is. Sőt mi több, a költségvetésben a hité leti oktatással összefüggésben egy igen jelentős normatíva került beállításra ebben az évben is, és a szociális ellátásra juttatott normatívákat minden évben rendszeresen az egyházak plusz kiegészítő normatívával megtoldva kapják meg, tehát amíg az önkormá nyzat például 100 százalékot kap, addig az egyházi fenntartású szociális intézmények a 100 százalékot plusz a költségvetésben meghatározott 30 vagy 40 százalékot kapják meg. Az egyházi ingatlanok visszaadása is meghatározott mértékben és ütemben zajlik, és ezt ez a kormány is biztosította az egyházak számára az egyes egyházakkal történt megállapodások értelmében. Ezért nagyon fontos leszögezni végre itt a parlamentben, hogy nemcsak az ellenzéki oldalon ülnek katolikus érzelműek vagy keresztény érzelműek, ha nem a szocialista frakcióban is, de úgy tudom, az MDFfrakcióban is, és nemcsak egy oldalról aggodalmaskodnak az egyházaknak juttatott finanszírozási és ingatlandolgokért, hanem mi is aggodalmaskodunk azért, hogy az egyházi intézményekben ellátottak élete és sorsa hogyan alakul. Tehát ezeket leszögezve biztosíthatjuk az egyházakat arról, hogy itt semmiféle megállapodás felrúgására nem készülünk, és az elkövetkezendő időkben sem fogjuk ezt tenni. Ezen túlmenően szeretném azt elmondani, hogy a szociális törvé ny egy nagyon fontos, előremutató változást hoz; nevezetesen a szociális ellátórendszer szerkezeti átalakítását célozta meg ez a módosító javaslat is. Talán azokra az ellenzéki felvetésekre, hogy miért kell minden évben változtatni, ez az igazi, érdemi vál asz: azért, mert az egész ellátórendszert egy szociáldemokrata típusú kormányzó párt szeretné szociáldemokrata módon átalakítani úgy, hogy aki jobban rászorult, az többet kapjon, és aki kevésbé rászorult, az természetesen valamivel kevesebbet. (Az elnöki s zéket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Nos, ezek a strukturális változások tűnnek ki a szociális törvény jelenlegi módosításából. Nevezetesen az, hogy a szociális kerekasztalok, amelyeket az önkormányzatoknak szükséges működtetni az el következendőkben, a szükségletalapú ellátást célozzák meg, vagyis a valódi ápolási, gondozási, szociális szükségletek alapján kell, szükséges tervezni a szociális jóléti ellátórendszereit az önkormányzatoknak, és az ehhez hozzárendelt állami normatíva, a s zükséges pénzeszközök,
