Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 16 (267. szám) - A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - BALSAY ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP):
3255 Elsőként az előre írásban jelentkezett képviselőtársaimnak adom meg a szót, a napirendi ajánlá s szerint 1010 perces időkeretben. Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy négyen jelezték előre írásban felszólalási szándékukat: Kárpáti Zsuzsa képviselő asszony, Firtl Mátyás, Csáky András és Soltész Miklós képviselő urak. Mielőtt megadnám a szót az írás ban előre jelentkezett képviselőknek, kétperces felszólalásra kért lehetőséget Balsay István képviselő úr, a Fideszből. BALSAY ISTVÁN (Fidesz) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Bár ma kevésszer hangzott el az igazságos és báto r kormányzati tevékenység, mégis el kell mondanom, hogy “A kormányzati intézkedésekkel csökkenthető szegénység” című kiadványban olyanra figyeltem fel, ami igazságtalan, de bátor kormányzati intézkedésekre mutat rá. Az egyik a gyermekszegénységgel foglalko zik, amely szerint ezt három tényező befolyásolja: a társadalmi trendek, azaz a demográfiai, népességi adatok, a munkaerőpiaci viszonyok és a kormányzati politika. Az adatok azt támasztják alá, hogy növeli a szegénység kockázatát, ha halmozottan jelentkez nek egyegy családban a hátrányt okozó tényezők: a szülők alacsony iskolai végzettsége, a munkanélküliség, a rossz vagy kistelepüléseken lévő lakóhely, az etnikumhoz, kisebbséghez tartozás vagy az alacsonyabb jövedelem. Egyértelmű tehát, hogy hol kellene a kormánynak segítséget nyújtani. Filozófiai irányváltásról is beszélt az államtitkár úr. Hadd hívjam fel a figyelmét és a kormánypárti többség figyelmét arra a példára, hogy a kormányok előtt álló választási lehetőségeket jól illusztrálja a Franciaország é s NagyBritannia közötti jelentős különbség. A francia adó- és kedvezményrendszer széles kört érint, és nem részesít egy korcsoportot sem előnyben. A brit rendszer kedvez a gyerekeknek, különösen ha azok alacsony jövedelmű családokban élnek. Mégis a brit s zegénységi ráta kétszerese a franciának, vagyis feltehetően nem a kormány szándékával van a baj, hanem azzal, hogy a kisjövedelmű családok bevételük nagy részét a kormánytól kapják. Ezért fontos problémára utal, hogy a célzott szociális kiadásokat, a korlá tozott központi forrásokat csak a leginkább szükséget szenvedőkre koncentrálják, ennek viszont az lehet a következménye, hogy a kedvezményezettek nem feltétlenül keresnek munkát; a széles körnek juttatott kedvezmények ugyan több kiadással járnak, viszont s egíthetik elkerülni ezt a szegénységi csapdát. Nekünk is ezt kellene követni, hiszen Korózs Lajos államtitkár úr megállapítása szerint Magyarországon 45 évre előrevetítik az ország kilátásait a demográfiai mutatók, és 2050re az országban radikálisan lecsö kken a 2530 év és a 3035 év közötti férfiak és nők aránya, azaz a derékhadé, amelyik a hátán viszi a társadalmat. Ehhez a kormányzati lépéseket indokolt a foglalkoztatás és a járulékfizetés területén határozottabb irányba megtenni. Ezt kellene tenni enne k a törvénynek az előterjesztése során is. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz padsoraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim! Most megadom a szót Kárpáti Zsuzsa képviselő asszonynak, az MSZPből. KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP) : Köszö nöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Hozzászólásomban két dologra szeretnék reagálni. Egyrészt arra, hogy a szociális törvény módosítása milyen előremutató dolgokat tartalmaz, és hogyan illeszkedik a száz lépés programjához , illetve más ellátórendszerekben történő átalakításokhoz. Másrészt szeretnék szólni a vatikáni egyezménnyel kapcsolatos dolgokról. Talán kezdeném ez utóbbival. Azért indított hozzászólásra ezzel kapcsolatban egy képviselői megszólalás, mert minden egyes s zociális törvénymódosításnál és minden egyes költségvetési
