Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 16 (267. szám) - A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3232 A pénzben és természetben nyújtott szociális ellátások közül az átalakítás alapvetően két ellátási formát érint: a legjellemzőbb rászo rultsági típusú pénzbeli ellátást, a rendszeres szociális segélyt és a természetben nyújtott leggyakoribb támogatási formát, a közgyógyellátást. A szociális védelmi rendszeren belül a segélyezés funkciója a leghátrányosabb helyzetű rétegek részére védelmet nyújtani és az alapvető szükségletük kielégítéséhez anyagi forrásokat biztosítani. Segélyezési rendszerünk egészére jellemző, hogy szűk a támogatottak köre, figyelmen kívül maradnak a családi körülmények, a támogatási összegek elmaradnak a megélhetési kia dásoktól, és mindezek mellett nincs kellő motiváció e státusból való kikerülésre. A segélyezési rendszer átalakítására irányuló javaslat e hiányosságok, diszfunkciók lehetséges mértékű megszüntetését és egy filozófiájában is új rendszer bevezetését tartalm azza. A javaslat különösen két szempontból jelent merőben újat a korábbinál; egyrészt a segély jogosultsági feltételeiben és a támogatási összegben már figyelembevételre kerül a segélyt kérelmező személy családi körülménye. Ennek eredményeként a rendszeres szociális segély a jövőben a felnőtt korú, jövedelemmel nem rendelkező személy és egész családja részére nyújtott szociális támogatássá alakul át, amely a segély összegét átlagosan mintegy 89 ezer forinttal megemeli. A rendszeres szociális segély családk özpontúvá történő átalakítása azt jelenti, hogy a támogatás összege a család meglévő jövedelmét egészíti ki a jogosultsági határig, ami az öregségi nyugdíjminimum 90 százalékára emelkedik. Így a jelenlegi alapvetően fix összegű segély helyett a támogatás k iegészítő jellegű lesz, a legrosszabb szociális helyzetűek részesülnek a legnagyobb segítségben, míg a jövedelemhatárhoz közeledve az ellátás mértéke csökken. Ez a megoldás felszámolja azt a meglévő igazságtalanságot, hogy a jövedelemküszöb közeli élethely zetben a segély megszerzése vagy elvesztése aránytalanul nagy jövedelemkülönbséget jelent. A családi típusú segélyezésre történő átállás szükségszerűen maga után vonja a fogyasztási egység bevezetését, vagyis a jövedelmi helyzet és az ehhez kapcsolódó támo gatás nem egy főre jutó, hanem a család nagyságától függő fogyasztási szerkezethez igazodóan kerül megállapításra. Fogyasztási egység bevezetése az eltérő taglétszámú családok szociális helyzetének valós összemérését biztosítja, mert figyelembe veszi, hogy a lakásfenntartási, megélhetési kiadások nem egyenes arányban emelkednek a családtagok számának növekedésével, a törvényjavaslat egy igen mérsékelt mérőszám bevezetését célozza meg. A másik lényeges szempont, hogy a segélyezettek munkába állásuk esetén me ghatározott időtartamban és mértékben továbbra is jogosultak lesznek a segélyre, ez az intézkedés jelentősen mérsékli a munkavégzéssel szembeni ellenérdekeltséget, és segíti a szegénységi csapdából való kikerülést. A közgyógyellátás az egészségi és szociál is okokból rászorulók részére biztosít a betegségük gyógyítására, kezelésére szükséges egyes gyógyszerekhez és gyógyászati segédeszközökhöz térítésmentes hozzájutást. A rendszer átalakítása olyan módon indokolt, amely javítja a támogatás célzottságát, a rá szorultsági elv fokozottabb érvényesülését eredményezi, és takarékos felhasználásra is ösztönöz. A közgyógyellátási rendszer átalakítása a jogosultsági feltételekben nem hoz változást, ugyanakkor a gyógyszerek vonatkozásában lényegesen módosul a támogatás keretében nyújtható szolgáltatás tartalma. (9.10) A szükségletekhez jobban igazodó felhasználás és a pazarlás megakadályozása érdekében egyéni gyógyszerkeret kerül megállapításra, egyéves szinten meghatározott, de három hónapos időközönké nt rendelkezésre bocsátott gyógyszerkeret, amely lényegében egy virtuális pénzkeret igénybevételére jogosít. Ez magával vonja az új közgyógyellátási rendszer átalakítását, olyan formában, hogy egy egységes informatikai rendszer kiépítése szükséges. Mindkét rendszerszerű változás bevezetése fokozatosan, kellő felkészülés és átmeneti idő biztosításával történik. A rendszeres szociális segély összegeinek megállapítására három hónap áll az önkormányzatok rendelkezésére április 1. és június 30. között. Az előzőe kben említetteken túl a közüzemi díjtartozás és lakáshitelhátralék miatt eladósodott családok támogatása is sorra kerül.
