Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 15 (266. szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
3089 él az országhatáron belül, több mint 1 millió forintnyi államadósság - rá eső rész - terhel, vagy akkor, amikor elképzelés sincs, hogy ezt az összeget hogyan fogjuk csökke nteni, amikor ebben a költségvetésben 1500 milliárd forint körül van a tervezett hiány, akkor miről beszélünk. (9.30) Nem az lenne az elsődleges cél, és nem azt kéne tenni, hogy a forrásokat bővíteni? Valóban, el kell osztani a pénzt a rászorultak között, és támogatni kell soksok rászoruló állampolgárt, de azért nem lenne baj megnézni, hogy ezt miből kívánjuk megtenni. Egyelőre a jövőt éljük fel. Ez a költségvetés a jövő felélésének a költségvetése. Olyan terheket ró a következő esztendők kormányaira, amel y, én azt hiszem, nagyon kellemetlen helyzetbe fogja őket hozni, és szinte megoldhatatlan lesz számukra. Mi hiányzik ebből a költségvetésből? És amit én az előbb hiányoltam, a prioritásokat, a legelső: az eurózónához való 2010es csatlakozás, az euró bevez etésének az igénye. Az előbb elnök úr, Kuncze Gábor azt állította, hogy ez a költségvetés ezt célba veszi, ezt tervezi, ez az előkészítésnél be lett építve, illetve figyelembe lett véve. Tessenek emlékezni rá, hogy már rég be volt nyújtva a költségvetés, a mikor még miniszterelnök úr erősen hezitált azon, hogy vajon ilyen gyorsan eldobjuke magunktól a nemzeti valutát, ráérünk, inkább emeljünk nyugdíjat, vagy adjunk jóléti kiadásokra, oda fordítsuk a forrásokat. Tehát ebben a költségvetésben még a szándék si ncs benne, nemhogy intézkedésekben lehetne tetten érni azt az akaratot, amely komolyan gondolná, hogy teljesítenünk kell azt a négy feltételt, amely szükséges az euró 2010es bevezetéséhez. Csak megjegyzem, hogy a környező országok, a velünk együtt csatlak ozó országok messze, a legtöbbje messze megelőzött minket ezen a téren, nagyon kellemetlen helyzetbe hozott minket. Továbbá nyoma sincs a szándéknak sem, pedig miniszterelnök úr múltkoriban azt találta mondani, hogy a költségvetés tulajdonképpen szándékok gyűjteménye, nyoma sincs az államháztartási reform megkezdése szándékának. Pedig amíg ennek nem vágunk neki, amíg ezen a téren nem teszünk rendet, addig ez azt jelenti, hogy tovább folyik a pocsékolás, és tovább folyik a pazarlás, hiszen az államháztartási reform egyetlenegy célja az lehet, hogy a felhasznált pénzek a legjobb mértékben és a legnagyobb mértékben hasznosuljanak, hogy ne szórjuk ki a pénzt továbbra is az ablakon, mert nagyon kevés van belőle. Ez a költségvetés, hiszen most a részletes vitánál tartunk, én azt gondolom, és a Magyar Demokrata Fórum úgy véli, nem javítható módosító javaslatokkal; rossz a szerkezete, rossz a struktúrája. Ugyanúgy rossz a szerkezete, ahogy rossz volt az előző esztendei költségvetések szerkezete is, mégis ilyenkor ill ik megnézni, hogy hol vannak azok a tartalékok, hol vannak azok a meg nem valósult vagy ki nem mondott szándékok, vagy ezek lehetősége, ami az anyagi szűkösség ellenére akarattal pótolható. A hazai kis- és középvállalkozások fejlesztésére ez a költségvetés képes volt a fejezeti előirányzatba majdnem 3 milliárd forintot elkülöníteni. A költségvetésnek alig másfél százalékát teszi ez ki, pedig a hazai kis- és középvállalkozók pozíciójának javítása azt jelenti, hogy a gazdaság motorjaiként működő egységek nyil ván nagyobb adóbefizetésekkel tudnának hozzájárulni az elosztható pénzekhez, nőnének a források. De ha már pénzt nem tudunk adni, akkor ne vegyünk el! Hiszen a hazai kis- és középvállalkozások másik nagy problémája az alultőkésítettségen kívül az, hogy a h azai, a magyar piacon rendkívül rosszak a pozíciói. Minden normális európai uniós tagország roppant erőteljesen védi a saját piacát annak ellenére, hogy az Európai Unió ezt elvben nem támogatja, sőt vannak tiltó rendelkezések is. Nézzük meg, hogy mi az esz köze például annak, hogy a hazai piacot védeni tudjuk. Ennek a legkézenfekvőbb lehetősége a fogyasztóvédelem. A fogyasztóvédelem szigorú előírásai, illetve annak betartása lehet lehetőség arra, hogy a hazai portéka jobb pozícióba kerüljön a hazai piacokon, hogy a nem idevaló, meglehetősen gyenge minőségű, dömpingáron terjesztett tömegáru, ezek a
