Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 14 (265. szám) - A Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - FEDOR VILMOS (MSZP):
3048 Az előterjesztők nem vonták be a szakmai szervezeteket, amelyek nem kapták meg időben ezt a törvény tervezetet, szöveget, hogy arról véleményt tudjanak mondani; legalábbis nem nevezném érdemi egyeztetésnek azt az emailen történő felületes tájékoztatást, amiről a bizottsági ülésen hallhattunk. Mindannyian tudjuk, hogy amikor már az Országgyűlés elé kerül egy tervezet, lényegesen nehezebb érdemben változtatni, mintha előzetesen, a benyújtás előtt történik a vélemény kikérése. Az is érthetetlen számunkra, hogy miért csak most került elé nk ez a javaslat. A Magyar Szocialista Párt választási programjában szerepelt 2002 tavaszán, hogy “módosítani kell a nemzeti kulturális alapprogramról szóló törvényt”. Több mint három év kellett tehát ahhoz, hogy ezt az anyagot az Országgyűlés elé hozzák. De ha már 2002ben is benne volt a kormányprogramban, mért nem lehetett ezt egyeztetni egészen a mostani benyújtásig? Szeretnénk választ kapni ezekre a kérdésekre. Tisztelt Országgyűlés! A törvénymódosítás három lényeges ponton hoz változásokat megítélésün k szerint. Az első az a kívánalom, hogy a nemzeti kulturális alapprogram újra mint alap működjön. Ezzel nincs semmi vitánk. Szeretném megjegyezni, hogy az Állami Számvevőszék is leszögezte, és önök is utaltak rá korábban, hogy tulajdonképpen 1999 óta, az e lőző nagyobb módosítás óta az alapszerű működést megtartotta az alapprogram. A második elem az összeférhetetlenség kérdése, melyet különösen meg kellett volna és meg kellene vitatni a szakmai szervezetekkel azért, mert elsősorban őket érinti. Jelenleg is f őleg a kis létszámú szakmákban nagyon fontos, hogy tisztában legyünk azzal, születhete szakmai döntés például egy levéltári kollégiumban anélkül, hogy levéltárosok, szakemberek üljenek ott. Azokat a véleményeket, amelyeket e tekintetben kapunk a szakmai s zervezetektől, igenis fontolja meg komolyan a kormányoldal! A harmadik elemnél a főbizottság vagy a bizottság és a kuratóriumok kinevezési gyakorlata kapcsán olyan mérvű jelentős átalakításra készülnek a beterjesztők, ami elfogadhatatlan. A változás teljes en ellentmond annak, hogy az a kuratóriumok önállóságát és a szakmai jelleget erősítené; éppen ellenkezőleg, ugyanis jelenleg, amikor a miniszter az állandó szakmai kollégiumokat nevezi ki, akkor oda a tagok felét saját hatáskörében kinevezheti, másik felé t pedig az érintett szakmai szervezetek jelölik, és azt kell kinevezni a miniszternek. Önök most arra készülnek, hogy a miniszter az állandó szakmai kollégiumok tagjainak felét saját hatáskörben, másik felét pedig az érintett szakmai szervezetek javaslata alapján, de saját választása szerint bízza meg. Ez bizony nem teljesen ugyanaz. Miért kell ezt a mondatot megváltoztatni, kérdezhetnénk. Ez elfogadhatatlan, és itt érhető tetten az, hogy miért nem egyeztettek önök a szervezetekkel a benyújtás előtt. Azért, mert éppen e szervezetek egy fontos, demokratikus jogát vonják el. Tisztelt Országgyűlés! A törvénymódosítási javaslatot az elmondott indokok miatt általános vitára nem tartjuk alkalmasnak. Köszönöm, hogy meghallgattak. ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Ors zággyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselők felszólalása következik. Elsőként Fedor Vilmosnak adom meg a szót. FEDOR VILMOS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés a megszűnt Kulturális Alap jogutódjaként ’93ban hozta létre a Nemzeti Kulturális Alapot XXIII. törvényszám alatt. Megalapításának elsődleges célja az volt, hogy a hazai kulturális élet egyik legfőbb pénzügyi támasza legyen, a nemzeti és egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint a határon túli terjesztésének támogatása révén. Az elmúlt években nem kevesebbszer, mint nyolc alkalommal módosította ezt a törvényt az Országgyűlés, ez lesz most a 9. alkalom.
