Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 14 (265. szám) - A Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - FEDOR VILMOS, a kulturális és sajtóbizottság előadója: - ELNÖK (Harrach Péter): - ERDŐS NORBERT, a kulturális és sajtóbizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
3047 A harmadik ilyen elem, hogy a tervezet pontosítja a bizottság és a kollégiumok létrejöttének körülményeit. A negyedik: a terv ezet rögzíti, hogy a bizottság határozatai a kollégiumok számára kötelező erővel bírnak, megerősítve ezzel is a bizottság elvi irányító, koncipiáló tevékenységének hatékonyságát. A következő: az alapból történő kötelezettségvállalásokat, a stratégiai, hoss zabb távra biztonságot nyújtó döntések alkalmazhatósága miatt, a tárgyévet követő harmadik év végéig javasolja a törvény meghosszabbítani. (0.50) Az alapból teljesíthető kiadásoknál a tervezet megszünteti az eddigi harmadik személyek felé való támogatás jo gszabályi tilalmát. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a jövőben egyes támogatási döntések decentralizáltan szülessenek meg. A tervezet rögzíti pontosítva a bevételek felhasználási jogcímeit, illetve tilalmát. Végezetül kiemelendő, hogy a tervezet az előzőek ben vázolt változtatásokkal összhangban pontosítja a felhatalmazó rendelkezést a gyakorlati tapasztalatok által megkívánt módon. Az állami kultúratámogatás jövőbeni útja a rendelkezésre álló egyes pénzügyi források feletti döntések decentralizálása és a no rmativitás újragondolása, lehetőség szerinti kiszélesítése. Az EUforrások csak marginális mértékben járulnak hozzá a hazai kultúra szükségleteihez. A kulturális kormányzat azonban lényegesen javíthatja a kulturális élet szereplőinek esélyeit az uniós együ ttműködési lehetőségekért vívott versengésben. Az állami kulturális finanszírozás bizonyítottan bevált intézményét meg kell őrizni, feladatát a fenti szempontok figyelembevételével megerősíteni, finanszírozási lehetőségeit a kulturális szféra igényeinek me gfelelően rugalmasabbá kell tenni. Ennek az elvárásnak egyik lényeges kritériuma az alapprogramnak mint fejezeti kezelésű előirányzatnak nemzeti kulturális alappá, azaz elkülönített állami pénzalappá való át, visszaalakítása. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.) ELNÖK (Harrach Péter) : Most a kulturális bizottság többségi és kisebbségi véleményének megfogalmazására kerül sor. Fedor Vilmosnak adom meg a szót. FEDOR VILMOS , a kulturális és sajtóbizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. A kulturális és saj tóbizottság 2005. november 8i ülésén tárgyalta meg a nemzeti kulturális alapprogramról szóló ’93. évi XXIII. törvény módosítására benyújtott T/17967. számú törvényjavaslatot. A bizottság kormánypárti tagjai üdvözlik azt a politikai szándékot, amely az ala pprogramot újra alapként kívánja működtetni, ezzel is megteremtve annak pénzügyi függetlenségét. Így a kultúrafinanszírozás a kiszámíthatóságát, a stabilitását nyeri vissza. A bizottság többsége általános vitára alkalmasnak tartotta a javaslatot. Köszönöm. ELNÖK (Harrach Péter) : A kisebbségi véleményt Erdős Norbert fogalmazza meg. ERDŐS NORBERT , a kulturális és sajtóbizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A kulturális és sajtóbizottság megtárgyalta a nemzeti kulturális alapprogramról szóló törvényt módosító javaslatot. Mielőtt felvázolnám a kifogásainkat, szeretnék emlékeztetni rá, hogy néhány hónapja a kultúrával foglalkozó civil szervezetek és szakmai közösségek tömege tiltakozott a m iniszternél amiatt, hogy az ő megkérdezésük, a velük való érdemi egyeztetés nélkül és ilyen formában akarják átalakítani a nemzeti kulturális alapprogramot.