Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 14 (265. szám) - A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - KOCSIS RÓBERT (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter:
2980 hiszen nem tud az Országos Érdekegyeztető Tanács hatáskör hiá nyában a munkaügyi ellenőrzésről tárgyalni, nem tud egyetlen bizottsága sem hatáskör hiányában a munkaügyi ellenőrzésről tárgyalni. Pontosan azért született az Országos Érdekegyeztető Tanácsban egyetértés erről a javaslatról, hogy jöjjön létre egy olyan te stület, ahol a munkavállalóknak, munkáltatóknak módjuk van kifejteni az álláspontjukat a munkaügyi ellenőrzéssel kapcsolatosan. Ezért került be a javaslat. Amúgy nem tér el ez a konstrukció a munkavédelemnél használt konstrukciótól. Ott az a különbség, hog y az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak egy szakbizottsága kapott hatáskört a munkavédelmi törvényben a munkavédelmi ellenőrzéssel kapcsolatosan, de a munkaügyi ellenőrzés esetében ez eddig sem állt fenn, most sem áll fenn, és ezért született a javaslat. Ké rem a képviselő asszonyt, hogy fontolja meg még egyszer az érvelését, és ha belátja, hogy így jön létre egyensúly a munkavédelmi ellenőrzés és a munkaügyi ellenőrzés között, és így teremtődik meg az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a szociális partnerek h atásköre a munkaügyi ellenőrzéssel összefüggésben, akkor mégiscsak támogassa a törvényjavaslatot. Ami a munkaügyi bírságokat illeti: képviselő úr, azt hiszem, valóban nem egy pontról indul a gondolatmenetünk. A normális alaphelyzet ugyanis a szabályos fogl alkoztatás. Aki szabályosan foglalkoztat, aki betartja a munka törvénykönyvének a szabályait, azt egyszerűen nem is érinti ez a törvény, legalábbis a bírság része. Ellenőrzik, és ha szabályosan végezte a dolgát, megállapítja az ellenőrzés, hogy szabályosan foglalkoztat. Ön viszont azt feltételezi, hogy ma Magyarországon minden munkáltató szabálytalanul foglalkoztat, vagy legalábbis ez az alapeset, ezért nem kellene nagy bírságokat kiróni, hiszen mindenki követ el hibát. (19.40) Nem akarom a gondolatmenetét továbbvinni, de ilyen alapon akkor elölről kellene tárgyalnunk a büntető törvénykönyvet is meg a szabálysértésről szóló törvényt is, mert azt feltételezhetnénk, hogy mindenkinek vannak apró stiklijei, ezért aztán nem kéne olyan nagyon megbüntetni ezt vagy azt, vagy amazt, aki megszegi a szabályokat. Énszerintem helytelen ez a gondolkodásmód. Szerintem az a helyes, hogyha azt feltételezzük, hogy mindenki szabályosan foglalkoztat, és azt büntetjük büntetéssel, aki pedig nem tartja be a játékszabályokat. Hozzá teszem: versenyszempontból is így van. Nem tartható az a helyzet, hogy annak a vállalkozónak van versenyelőnye a piacon, aki szabálytalanul foglalkoztat, azzal szemben, aki szabályosan. Mert ma bizony sok esetben ezt róják föl nekünk a vállalkozások, cégek vezetői, hogy csináljunk rendet a munkaerőpiacon, mert annak van ma hátránya, versenyhátránya, aki szabályosan foglalkoztat, és annak vannak előnyei, az jut több profithoz, az jut több megrendeléshez, mert áron alul tud dolgozni, aki szabálytalanul foglal koztat. Ez tarthatatlan, képviselő úr, ehhez nem adhatja sem ön, sem a többi képviselőtársunk, sem a kormány a támogatását. Pont ahhoz kell támogatást adni, hogy annak legyen versenyelőnye, aki szabályosan foglalkoztat, és annak legyen igen komoly, nagy há tránya, aki nem tartja be a játékszabályokat. Az a tapasztalatunk, hogy a jelenlegi 50 ezer és 6 millió forint közötti bírságsáv nem éri el a célját, azért kellett javaslatot tennünk a 30 ezer és 20 millió közötti, sokkal szélesebb sávra, mert ez az, ami v alóban lefedi a szabálysértések fokozatait. Mert valóban van technikai szabálysértés, apróságnak mondható, aminél bőven elég egy alacsonyabb büntetés, és van a szisztematikusan, szándékosan, több munkavállaló rovására, huzamosabb ideig, nem véletlenségből, hanem akarattal elkövetett, lényegében adó- és járulékcsalás, amikor be nem jelentett foglalkoztatásról van szó, ahol meg igenigen komoly, elrettentő erejű bírságra van szükség ahhoz, hogy ezen az úton ne járjon senki, hogy ez valóban mindenki számára el rettentő legyen. Ha nincs elrettentés, akkor ugyanis semmi értelme a bírságnak, ha be lehet kalkulálni egy építés árába építési költségként azt, hogy majd egyszer el fognak kapni feketefoglalkoztatásért, és legfeljebb kifizetek 6 millió forintot, ez belefé r egy, mondjuk, 40, 50 vagy 200 millió forintos építési költségkalkulációba, akkor az a bírság komolytalan, és azt gondolom, hogy az Országgyűlés komolytalan bírságokhoz nem kéne, hogy a nevét adja.
