Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 9 (264. szám) - A foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről szóló jelentés, valamint a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről szóló jelentés elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat együt... - ELNÖK (Harrach Péter): - BÉKI GABRIELLA, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2861 Összefoglalva - mert sajnos az időkeret ennél többet nem tesz lehetővé számomra, hogy bővebben kifejtsem még frakciónk álláspontját a benyújtott jelentéssel kapcsolatban - azt tudom a benyújtott jelentéssel kapcsol atban mondani és az ehhez csatolt országgyűlési határozati javaslathoz (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , hogy nem fogadjuk el, nem támogatjuk, mert a munkahelyek száma nem gyarapodott, szemben a munkanélküliséggel, és ezek a meg hozott intézkedések semmilyen formában nem segítették elő, hogy a dolgozni akaró emberek (Az elnök ismét csenget.) maguknak munkát találjanak. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Béki Gabriella képviselő asszonynak, az SZDSZképviselőcsoport nevében felszólaló képviselőnek. (A jegyzői székben Szűcs Lajost dr. Vidoven Árpád váltja fel.) BÉKI GABRIELLA , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Ellentétben az előttem szóló fideszes képviselő asszonnyal, én ezt a jelentést alapvetően jónak, korrektnek tartom, következésképp elfogadásra ajánlom az Országgyűlésnek. Ez a jelentés egyrészt a foglalkoztatási helyzetről szól, tehát első részében egy helyzetelemzés, ami nagyon részletes és korrekt, nagyonnagyon sok információt tartalmaz, másrészt pedig az előrelépést szolgáló gazdaság- és társadalompolitikai intézkedésekről szól, külön kitérve minden egyes ilyen intézkedés kapcsán a további tennivalókra, a továbblép és irányára, útjára. Én azt gondolom, hogy ha valaki semmit nem tud Magyarországról, semmit nem tud a magyar foglalkoztatási helyzetről, de elolvassa ezt az összességében, mellékleteivel együtt 164 oldalt - de elég csak magát a jelentést elolvasni, ami az egyharmada , akkor egy olyan reális képet kap a foglalkoztatás helyzetéről, hogy egyből megérti egyrészt a magyar viszonyokat, másrészt pedig azokat a problémákat is, amelyek közepette a foglalkoztatáspolitikai kérdésekkel foglalkozik a kormány. (14.00) É n is onnan indulok ki, ami az alapvető összefüggés, hogy alacsony a foglalkoztatás Magyarországon; az Unióhoz viszonyítva alacsony. Nincs egészen pontosan 58 százalékos foglalkoztatási rátánk, ami tehát azt jelenti, hogy az aktív, dolgozni tudó emberek 58 százaléka van foglalkoztatva. Ha megnézzük azt a statisztikát, amit az 1. számú táblázatban mellékeltek a jelentéshez, ott egészen jól, pregnánsan kiderül a számokból, hogy ez az aggasztó helyzet a 90es évek legelején állt elő, amikor megzuhant a foglalko ztatás. ’90ben még 5 milliónál több ember dolgozott, ’92ben pedig 3 millió 965 ezer, következésképp ez a drámai foglalkoztatásirátacsökkenés, ami előállt, a rendszerváltással, egészen pontosan a gazdasági rendszerváltással van összefüggésben. Ha részlet esen nézzük a tendenciát, az éves adatokat, akkor azt látjuk, hogy csökkent, csökkent, csökkent egészen ’96ig ez a létszám, és ott érte el a mélypontot - ’96ban mindösszesen 3 millió 579 ezer ember volt foglalkoztatva , hogy aztán nagyonnagyon lassan t úljutva a mélyponton, ismét elkezdjen növekedni. A 20002001. évek nagyságától kezdve már stagnálást látunk és egy pici emelkedést, ami 2005re vonatkozik. Úgy tűnik, hogy ezen a 3 millió 900 ezres nagyságrenden állt be jelenleg a foglalkoztatás. És képvis előtársaim, akik foglalkoztatáspolitikával foglalkoznak, pontosan tudhatják, hogy mennyire nehéz ezen a mutatón javítani, vagy mennyire nem is lehet egykét intézkedéssel és rövid távon csodákat tenni. Mielőtt rátérek az intézkedésekkel kapcsolatos észrevé telekre, hadd emeljem ki, hogy az anyag nagyon fontos és jó részének - talán egy kicsit elnagyolt részének - tartom, ahol a rétegjellemzőkről esik szó. Sorra veszi a tanulmány a különböző, foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetben lévő rétegeket, íg y például a pályakezdőket, az időseket, hiszen amikor az előbb azt említettem, hogy
