Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 9 (264. szám) - A foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről szóló jelentés, valamint a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről szóló jelentés elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat együt... - ELNÖK (Harrach Péter): - BÉKI GABRIELLA, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2862 a gazdasági rendszerváltás következtében ilyen drámaian, 1 millió fővel megzuhant a foglalkoztatás, akkor tudnunk kell, hogy ennek a hatalmas nagy létszámnak jelentős része bemenekült a nyugdíjrendszerbe korengedményes nyugdíj formájában, amit az állam az első ciklusban maga is segített jobb híján. Következésképp a nyugdíjrendszerben is előállt egy nagyon nehezen kezelhető, nehezen finanszírozható létszámbővülés, létszámnöve kedés. Azokban az években 700 ezerre ment föl a munkanélküliek száma, és azoknak az embereknek, akik bemenekültek idő előtt, viszonylag fiatalon - az ötvenes éveik közepén - a nyugdíjrendszerbe, azoknak bizony nagyon nehéz a nyugdíj mellett munkajövedelemr e szert tenniük. Szól ez az anyag a rétegjellemzők kapcsán arról a kérdésről, amit kiemelten említett a miniszter úr is, hogy az alacsony iskolai végzettségűeknek nagyon sajátos speciális problémájuk van. Ez az a réteg, akiket az előző évtizedekben a szoci alista nagyipar nagy mennyiségben fölszívott, most pedig a megváltozott gazdasági körülmények között ők azok, akik a legrosszabb helyzetben vannak, mert rájuk van a legkisebb mértékben szüksége a munkaerőpiacnak. Kitér az anyag a fogyatékossággal élőkre is , fölidézve azt az egyébként 2002es adatot, hogy körülbelül 656 ezer érintett személyből mindösszesen 95 ezer dolgozik, ami nagyon alacsony arány, aminek a javítását külön kormányzati feladat megoldani. És igen, a hátrányos helyzetű rétegek között a roma népességről is szó esik ebben az elemzésben. Miközben az ő létszámuk a népesség arányában nő - ma már bizonyosan több mint félmillió , aközben foglalkoztatási szempontból tényleg sokszorosan hátrányos helyzetben vannak, az ő foglalkoztatási mutatóik a fel ét sem teszik ki az országos átlagnak; a munkanélküliség az ő körükben háromszorötször akkora, mint az országos átlagban, és az egy keresőre jutó eltartottak aránya is sokkal nagyobb. Ez a réteg az, ahol a foglalkoztatási problémák egyszerűen sűrűsödnek. Ez az anyag foglalkozik a mobilitás kérdésével és a migráció kérdésével, és erről kevés szó esett, az előttem szólók nem nagyon érintették. Fontos tudni, hogy körülbelül mekkora nagyságrendben kerül sor külföldiek foglalkoztatására, mert azt gondolom, hogy ezzel kapcsolatban is sokféle közkeletű tévhit van. Magyarországon ez a létszám közel 50 ezres… (Balsay István: Száz!) Nem, aki munkavállalási engedélyt kapott, és legálisan megjelenik a munkaerőpiacon, az 51 ezer. Valószínűleg az indokolja a közbeszólást , hogy mindannyian tudjuk, hogy feketemunkaerőként tényleg lényegesen többen vannak jelen, részben román állampolgárok, részben szlovák állampolgárok. Ez a két kategória, ami kiemelkedik. Ami az intézkedési csomagot illeti, nos, a jelentés sorra veszi azo kat a tényezőket, amik mentén a foglalkoztatáspolitika a helyzet javítását célozza. Foglalkozik az adórendszer változtatásának kérdéseivel, a munkahelyteremtés támogatásának különböző, eddig alkalmazott eszközeivel, azokkal a lépésekkel, amiket a szerkezet váltásból fakadó feszültségek kezelésére javasolt a kormány, és tulajdonképpen röviden, de foglalkozik azzal a kérdéssel is, ami szerintem a foglalkoztatás szempontjából a legneuralgikusabb, hogy tudniillik hogyan is lehet kifehéríteni a feketefoglalkoztat ást. Azt kell mondanom, ez egy olyan probléma, ami nem speciális magyar jelenség. NyugatEurópában a legtöbb ország kínlódik a feketefoglalkoztatás gyakorlatával. Nem tér ki a jelentés arra a specialitásra, ami, azt gondolom, nálunk meglehetősen jelentős m értéket ölt, és én problémának tartom, ez pedig a szürkefoglalkoztatás. Arra gondolok, amikor minimálbéren félig legalizálják vagy egyrészt legalizálják a foglalkoztatást, de valójában ez egy színlelt munkajogi szerződés, mert lényegesen magasabb jövedelem keletkezik, csak az a magasabb jövedelem nem adózik, és nem kerül utána sor társadalombiztosítási finanszírozásra. Én problémának látom a jelen viszonyaink között az atipikus foglalkoztatás ösztönzését is, hiszen lehet, hogy ez itt és most átmenetileg fes zültségoldó hatású - amivel egyébként nagyon csekély mértékben élnek, az igényekhez képest csekély mértékben élnek a munkaadók , valójában ha előretekintünk, akkor hosszabb távon ezekből az úgynevezett atipikus, részmunkaidős foglalkoztatásokból olyan kev és szolgálati idő és olyan kevés jövedelem keletkezik, az alacsony