Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 9 (264. szám) - A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi ... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. BŐHM ANDRÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2844 Az egyértelmű, hogy elsősorban a magánszemélyek - nem is annyira a vállalatok, jogi személyek piacra kerülésével - belépésével, és helyesen mutatott rá a képviselő úr, a lakásépítéssel kapcsolatos hitelesítési gyakorlat tömegessé válásával derült az ki minde nki számára, hogy a BARlisták léteznek, a BARlistára kerülés rendkívül komoly következményekkel jár. A harmadik: hadd erősítsem meg a saját jogászi praxisomból, onnan nemcsak hogy nehéz kikerülni, onnan lehetetlen kikerülni. Egész egyszerűen tulajdonképp en - idézőjelben - nevetséges tartozások fennállása miatt bármelyik pénzintézet eljárását követően, ha valaki fölkerül a BARlistára, akkor ott egyrészt hogy megismerje, megtudja, hogy mi a fölkerülés oka, ez sziszifuszi küzdelem, tessék nekem elhinni, és azt is tessék elhinni, hogy akár valós ez a tartozás, akár valamilyen tévedés eredménye, a történet megoldhatatlan. (12.30) Nincs ma olyan törvényes, nem törvényes út, amely ennek a tisztázására alkalmas lenne, tehát hogy ebben valamit lépni kellett, azon nem lehet vitatkozni, és azt hiszem, egyikünk sem teszi ezt. Én tehát a magam részéről üdvözlöm ezt az ügyfélbarát rendelkezést, ami azt jelenti, hogy részint tájékoztatási kötelezettsége áll fenn egyfelől a pénzintézeti szektornak, másfelől a dolog termés zeténél fogva tájékozódási lehetősége van a hitelt igénybe vevőknek. A másik nagyon lényeges dolog, hogy megjelenik a jogorvoslati lehetőség, tehát itt most már egy kaffkai helyzeten lépünk túl lassan, én mindenképpen úgy ítélem meg a dolgot. Itt lehetőség van tudomásszerzésre, és van lehetőség a jogorvoslatra, tehát a magam részéről tényleg üdvözlöm ennek a kérdésnek a napirendre tűzését, és pillanatnyilag hiánytalannak ítélem meg az ezzel kapcsolatos jogszabálytervezetet. A másik érdekes kérdésen tulajdon képpen a vezérszónoki felszólalás után kezdtem csak el gondolkodni, mert előzetesen nem láttam problémát az OBAval kapcsolatos jogszabálytervezetben. Érdemes végiggondolni azokat az érveket, amelyeket hallottunk, hogy megfelelőe itt a jogszabályszerkeszt és. Azt gondolom, hogy a jogszabálykészítő, a jogalkotó abból indult ki, hogy az Országos Betétbiztosítási Alapnak - most a végletekig leegyszerűsítve - két fontos funkciója volt. Egyrészt egy közös biztosítási, kárviselési, kockázatviselési közösséget ter emtett akkor, amikor bármilyen pénzintézeti esemény miatt az ott bajba került ügyfelek részére valamiféle limitált szolgáltatást nyújtott, és ez a - nevezzük így - biztosítási funkciója változatlanul megmarad. A másik - és a vita, úgy tűnik, ebben áll , h ogy a pénzügyi rendszer úgymond válságával, esetleges válságával kapcsolatos stratégiai működésben részt vesze az OBA, és milyen mértékig, amire a jogalkotó úgy hívja fel a figyelmet, hogy a válságkezelésben milyen funkciói vannak az OBAnak. A magam rész éről azt el tudom fogadni, hogy az Országos Betétbiztosítási Alapnak elsődlegesen a biztosítási funkciója az, ami fennmarad, és a válságkezelésben való részvétele megkérdőjelezhető, részint hogy itt rendelkezésre áll a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyele te, a Magyar Nemzeti Bank, amelyek elsősorban e stratégiai tevékenységben veszik ki a részüket. Azt a felvetést nem igazán értem, hogy akkor mi szükség van az OBAra, mert a “biztosítási funkciója” - mindig idézőjelek között használom ezt a biztosítási fun kciót - változatlanul fennmarad, és valóban kérdés az, hogy a Nemzeti Bank, illetve a PSZÁF mellett szükségese, amennyiben igen, akkor pedig a funkciókat jelentősen körül kellene határolni. Az egyik megoldás az, hogy a feladatokat, funkciókat megjelöljük, egymástól elhatároljuk, a másik megoldás pedig az, hogy csökkentjük az ilyen funkcióval rendelkező szervezetek számát - ezt tette a jelenlegi törvénytervezet. Ezzel kapcsolatban aggályunk tehát nincs. Amennyiben túl ezen a vezérszónoki felszólaláson a mód osító javaslatok sorában, illetve a részletes vitában ez kifejtésre kerül, akkor egészen biztos, hogy a képviselő úr személye miatt mindenképpen megfontolásra alkalmas. Mindezekkel együtt mind a három jogszabálytervezetet támogathatónak tartjuk, az SZDSZf rakció támogatni is fogja az általános vitára alkalmasságát is; a jogszabály érdemében is igenlő szavazatunk lesz, azzal természetesen, hogy az említett körben mi is fogunk módosító
