Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 9 (264. szám) - A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi ... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. DANCSÓ JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2840 felemelni hatmillióra, kelle önrész a moral hazard kivédésére az ügyfelek tekintetében, végül is ez nyugvópontra került az európai csatlakozást követően. ( 12.10) Én úgy gondolom, hogy az Országos Betétbiztosítási Alap jól el is látta a tevékenységét, viszont nem értem, hogy ezek után a törvényjavaslat indokolásában miért írnak ellentmondásokról, kis hatékonyságról, és hogy nem tölti be a funkcióját. Én úgy g ondolom, hogy ha az OBAt megváltoztatják ezekre hivatkozva, akkor a BEVAhoz is hozzá kellett volna nyúlni, hiszen az OBA és a BEVA azért gyakorlatilag hasonló funkciókat lát el, akkor nem értem, hogy a BEVAhoz miért nem nyúltak hozzá, miért csak az OBAhoz. Ezzel a törvénymódosítással gyakorlatilag megszűnik az OBAnak a funkciója, értelme - ezek után azt sem értem, hogy miért nem tették a feladatait teljes mértékben, mondjuk, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez, hiszen gyakorlatilag még a Pénzü gyi Szervezetek Állami Felügyelete fogja ellenőrizni azt is, hogy az OBA jól működike, már a tagdíjak beszedését érintően. Én úgy gondolom, hogy nem feltétlenül van szükség Országos Betétbiztosítási Alapra, én ezzel egyet is t u dok érteni, de egy ilyen köztes megoldás semmiképpen nem szerencsés, nem fogja tudni az Országos Betétbiztosítási Alap, hogy ezek után mi a pontos feladata, miben járhat el, ráadásul a PSZÁF sem kompetens teljes egészében. Én úgy gondolom, hogy egy rossz k ompromisszumos megoldás született e tekintetben. A törvényjavaslat további részeiben szó van arról, hogy a BARhoz, illetve a KHRhez kapcsolódva hogyan és mi módon kerülhetnek be, mekkora összegnél kerülnek be, milyen formában lehet onnan kikerülni. Én ké t elemre szeretném fölhívni a figyelmet: a szabályozási javaslat szerint minimálbérhez kötött az, hogy bekerüle valaki ebbe a rendszerbe, ekkor, hogyha a minimálbért meghaladja, akkor mindenképpen ott lesz a helye. Azt nem értem, mi van akkor, akár most, akár később, hogyha többféle minimálbér lesz, diplomásminimálbér, egyéb minimálbér; akkor, mondjuk, aki diplomás, az a diplomásminimálbérhez kötődik, aki nem diplomás, az egyszerű minimálbérhez kötődik. Tehát én úgy gondolom, hogy ez egy nem szerencsés j avaslat ilyen formában, nem teremt egyértelműséget, egy csomó vitára fog lehetőséget biztosítani, ráadásul hogyha valaki közben felsőfokú végzettséget szerez, akkor most melyik minimálbérhez tartozik, ezzel nagyon sok probléma van. Én úgy gondolom, hogy ez t csak úgy lehet helyesen szabályozni, ha egy összegben mondjuk meg azt, hogy mekkora összegnél, mondjuk, 50 ezer forintot én el tudok képzelni, hogy 50 ezer forint fölött benne van, 50 ezer forint alatt pedig nincsen, vagy nem kötelező, hogy benne legyen. Ráadásul azt sem értem, hogy miért kell különkülön jogviszonyonként kimutatni, hogy benne vane valaki vagy sem. Tehát hogyha valaki, mondjuk, az eredeti szöveg szerint minimálbér alatti tartozással bír, és öt jogviszonyban is minimálbér alatt van, akkor nincs benne, viszont attól még ő rossz adós, és összességében lehet, hogy 200 ezer forinttal is sáros. Tehát én úgy gondolom, hogy nem szerencsés az, hogyha különválasztjuk a jogviszonyokat, összességében kell nézni, hiszen így van értelme egy adósságnak, hogy ha még több jogviszonyból keveredik is össze, de akkor is egy összegben, összességében kell nézni; tehát én azt tartanám helyesnek, hogyha összevontan kezelnénk az adósokat ilyen tekintetben. Ráadásul ez nyilvánvalóan az igazságosság irányába is hat; ez a mostani szabályozás éppen az igazságtalanság szempontjából jelent elmozdulást, én úgy gondolom, hogy ez pedig nem lehet cél. A harmadik törvényjavaslatra rátérve: a tőkepiacokról szóló javaslat, amely terjedelmében a legvaskosabb, tartalmában már nem biztos - nem véletlenül kezdtem ezt a sorrendet, amit az előbb itt felállítottam , hiszen az a tőkepiacról szóló törvény négy elemből áll, egyrészt jogharmonizációs részek vannak benne - azért talán érdemes egy pillantást erre is vetnünk - a nyilvános, a működő részvénytársaságok felvásárlásával kapcsolatban.
