Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 9 (264. szám) - A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi ... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. DANCSÓ JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2839 gyakorlatilag ha zöld utat adunk ennek a formának, az államháztartás pár éven belül akár fel is borulhat, hiszen azt üzenjük, hogy igenis, lehet ügyeskedni, igenis, lehet indokolatlanul és jogtalanul igénybe venni tám ogatásokat, ez pedig nem helyes, nem helyénvaló. Tehát látva ezt a kettősséget, hogy egyrészt a lakástakarékpénztárak helyzete ellehetetlenül, másrészt viszont látva azt a kényszert, amibe belekerült a kormány, hiszen három évig késlekedett, ne felejtsük el, Keller képviselő úr azt mondta, hogy amikor államtitkár lett 2002ben, már észlelte, hogy itt bűnözői csoportok munkálkodnak, nem történt semmilyen lépés, nem következett be ebben semmilyen érdemi változás, törvénymódosítás. Tehát lassan kényszerhelyze tbe került a kormány, ezért három elemében is megváltoztatta a vízközműberuházások megvalósításának lehetőségét; egyrészt a kedvezményes kamatozású hitelek igénybevételének szigorításával, amely a szeptember 28ai kormányrendeletben manifesztálódott, tová bbá ebben a törvényjavaslatban és a közműfejlesztési hozzájárulások Kincstár általi ellenőrzése tekintetében pedig a zárszámadási törvényjavaslatban került pontosításra, illetve megakadályozásra. Gyakorlatilag azt kell mondanom, hogy ezáltal a víziközműbe ruházások is megszűnnek Magyarországon, hiszen olyan szigorítások léptek életbe, amelyek lehetetlenné teszik az eddigi formában történő megvalósításukat. A kérdés az, hogy eze a cél. Úgy gondolom, hogy ez nem lehet cél, hiszen hihetetlenül nagyra nőtt már így is, egyes vélemények szerint 1300 milliárd az a hiányzó összeg, közműollónak is nevezik, amely a csatornaberuházásokhoz szükségeltetne. Az látszik, hogy ebben a formában nem működik. Én mindenesetre elképzelhetőnek tartom azt, hogy ha azt a káros jele nséget, amit az Ökotám névvel foglaltunk körbe, és az Állami Számvevőszék kimutatta, hogy hol indokolatlan és hol jogtalan az igénybevétele ezeknek az állami támogatásoknak az önkormányzatok részéről, ha ezt sikerül kiküszöbölnünk és megakadályoznunk, akko r nagyon gyorsan el kell gondolkodni, még a jövő év során arról, hogy hogyan és mi módon lehet visszaállítani ennek a rendszernek egyes elemeit azért, hogy a csatornaberuházások ne álljanak meg teljes egészében, ne legyenek ellehetetlenítve, hiszen azért k ülönösen a vidéki kistelepüléseken nagyon nehéz a helyzet és valóban csatornázásra vár nagyon sok település. Remélem, hogy ebben akármilyen színezetű kormány fog 2006ban tovább munkálkodni, de mindenképpen megtalálja majd a megoldást, hiszen ez össznemzet i érdek. A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban, úgy gondolom, látni kell azt, hogy valóban szükséges a központi hitelinformációs rendszer hatékony és jó működése. Gőgös képviselőtársam helytelenül 1990et ap osztrofált, de mindnyájan tudjuk, hogy ez 1995től kezdte meg a működését, ekkortól van egyfajta pozitív ága, amikor a vállalati adósok - az egyéni vállalkozókat is beleértve persze - bekerültek a hitelinformációs rendszerbe, azaz a megkötött szerződéseik belekerültek egy központi adatnyilvántartásba. Majd 1998ban magánügyfelek is, de ők nem pozitív, hanem negatív értelemben, hiszen ha nem fizettek, nem teljesítettek, akkor kerültek feketelistára, közkeletű néven tiltólistára. Sokáig ez nem is volt igazán köztudott, nem is nagyon foglalkoztak vele az ügyfelek, viszont amikor a lakásépítési, vásárlási kedv hihetetlenül megugrott a Széchenyitervnek köszönhetően, onnantól kezdve nyilvánvalóvá vált a hitelfelvevőknek, hogy esetleges régi mulasztásaik alapján kizárásra kerültek a hitelfelvételből, hiszen rajta voltak a BARlistán, azaz a bankközi adósnyilvántartási listán. Ez nagyon sok kellemetlenséget okoz, okozott, erről Szabó képviselő úr is és államtitkár úr is szólt, valóban ezen a téren ez egy előrelépé s, hiszen ügyfélbarátnak és ügyfélközpontúnak tartom. Valóban a fogyasztóvédelem felé tett jelentős lépés az, hogy jogorvoslattal élhetnek azok, akik ide bekerültek, és sokkal egyértelműbbé és nyilvánvalóbbá válik. Ezt jó elemnek tartom. Viszont vannak azé rt furcsa és meglepő részei ennek a törvényjavaslatnak. Ilyen például az Országos Betétbiztosítási Alappal kapcsolatos rész, amely valóban egy fontos eleme a pénzügyi rendszer stabilitásának. Nagyon emlékszem, hogy éveken keresztül hosszasan vitatkoztunk a rról, hogy mekkora összegben kell kártéríteni a betéteseket, elége az egymillió forint, mikor kell
