Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 9 (264. szám) - A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi ... - GŐGÖS ZOLTÁN, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója:
2829 Köszönöm szépen, államtitkár úr. Ti sztelt Országgyűlés! Most a bizottsági álláspontok és a költségvetési bizottság ülésén megfogalmazódott kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor. Először a költségvetési bizottság előadója és kisebbségi véleményének ismertetője következik. Legelőször megadom a szót Gőgös Zoltánnak, 15 perces időkeretben, aki három előterjesztés bizottsági előadója. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. GŐGÖS ZOLTÁN , a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtár saim! Államtitkár Úr! A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat öt lényeges területet érint. Az első ilyen terület a vállalatfelvásárlási szabályok változtatása. Az Európai Unió által kiemelkedő figyelemmel kísért egysé ges pénzügyi piac megvalósítása szempontjából a vállalatfelvásárlási, más néven befolyásszerzési szabályok összehangolása is szükségessé vált. Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a nyilvános vételi ajánlatra vonatkozó szabályok harmonizálását célozz a, amelynek magyar jogba történő átültetése következtében módosul a tőkepiaci törvény hatálya, valamint a befolyásszerzés, a nyilvános vételi ajánlat, az összehangolt eljárás, illetve az ilyen módon eljáró személyek és a céltársaság fogalma meghatározásra kerül. Változik a nyilvános vételi ajánlat elfogadására nyitva álló idő, ami 30 és 65 nap közötti hosszúságú lehet. Megjelennek a szabályozásban a 75 százalékot meghaladó befolyás felett érvényesülő, úgynevezett áttörési szabályok, amelyek értelmében a rés zvények adásvételére vonatkozó korlátozások, a többletszavazati jogok nem gyakorolhatók, illetve ezzel párhuzamosan megnyílik az eladási jog gyakorlásának lehetősége a céltársaság részvényesei számára. A második fő módosítási terület a befektetési ajánláso kra, illetve ezek készítőire és terjesztőire vonatkozó európai szabályok módosítása. A befektetési ajánlásokra, valamint ezek készítőire és terjesztőire vonatkozó európai szabályok harmonizációja 2006. január 1jei hatálybalépéssel látszik megvalósíthatóna k. A törvényjavaslat jelenlegi tervezete meghatározza a befektetési ajánlás fogalmát és tartalmi elemeit, meghatározza az ajánlások készítésére és terjesztésére vonatkozó szabályokat, valamint az ajánlást készítők és terjesztők által követendő magatartást. A harmadik ilyen kiemelt területe a módosításnak a kockázatitőkebefektetési szabályok felülvizsgálata. Jelentősen módosul a kockázatitőkealapok és a kockázatitőkealapkezelők szabályozása. E két dolgot korábban a kockázatitőkebefektetésekről, a kockáza titőketársaságokról, valamint a kockázatitőkealapokról szóló törvény szabályozta, melyet a jogalkotó a módosítás keretében hatályon kívül helyez, és szabályozásukat - bizonyos tartalmi és koncepcionális változtatások érvényesítése mellett - a tőkepiaci t örvénybe helyezi. A módosítás tartalmazza a magánnyugdíjpénztári, valamint az önkéntes, kölcsönös biztosító pénztárak közül a nyugdíjpénztárakra vonatkozó szabályok olyan értelmű változtatását is, amely szerint a nyugdíjpénztárak is eszközölhetnek befekte téseket kockázatitőkealapjegybe. A befektetés korlátját a már meglevő felhatalmazás alapján a kormányrendelet fogja meghatározni. A negyedik módosítási terület a központi értéktári tevékenység szabályozása. A Magyar Nemzeti Bank értékesíteni kívánja a Köz ponti Elszámolóház és Értéktár Rt.ben, a Keler Rt.ben meglevő 53,3 százalékos részesedését, tekintettel arra, hogy a továbbiakban tulajdonosi oldalról már nem látja szükségesnek a tőkepiac ezen intézményeibe való beavatkozást. Az Európai Központi Bank a központi értéktári tevékenységet és az elszámolóházi tevékenységet együttesen ellátó Keler Rt. működését pénzügyi stabilitási szempontból aggályosnak ítélte, miután koncentráltan visel működési, piaci és hitelkezelési kockázatot. Kézenfekvő megoldásnak tűn ik ezért a központi értéktári funkció elválasztása a többi tevékenységtől, amely azonban pontos szabályokat igényel a kiszámítható működés érdekében. Ezt szolgálja a vonatkozó szabályozás módosítása, természetesen megfelelő átmeneti időt biztosítva a jelen legi piac szereplőinek az új szabályokhoz történő alkalmazkodásra.
