Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 9 (264. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az oktatást érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - GUSZTOS PÉTER, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2821 megvalósítható a fogyatékosok ápológondozó otthonában nyújtott gondozás, a fogyatékosok rehabilitációs intézmé nyében, a fogyatékosok nappali intézményében nyújtott gondozás, a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás keretében biztosított fejlesztés és gondozás, a konduktív pedagógiai ellátás, a gyógypedagógiai nevelésben és oktatásban részt vevő i skolákban nyújtott fejlesztés keretében, illetőleg annak a nevelési évnek a végéig, amelyben a gyermek 6. életévét betölti, bölcsődei gondozás keretében. A 22. § a közoktatási törvényt a következőképpen módosítja - és azt gondolom, ez a téma szempontjából a legfontosabb : a súlyosan és halmozottan hátrányos gyermek annak a tanítási évnek az első napjától, amelyben a 6. életévét betölti, a fejlesztő felkészítés keretei között tankötelezettségét teljesíti - a továbbiakban fejlesztő iskolai oktatás , melyet a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatása irányelvének alkalmazásával kell megszervezni oly módon, hogy a heti fejlesztő foglalkozások száma elérje a húsz órát. Szintén a 22. § tartalmazza a következőket: a fejlesztő iskolai oktatásba n a tanuló annak a tanítási évnek az utolsó napjáig köteles részt venni, amelyben betölti a 18. évét; a fejlesztő iskolai oktatásban a tanuló annak a tanévnek a végéig vehet részt, amelyben betölti a 23. évét. A fejlesztő iskolai oktatásban a tanulókat fog yatékosságuk, fejlettségük és életkoruk alapján osztják be fejlesztő csoportba. Amennyiben a tanuló a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében foglaltak szerint nem tud részt venni a fejlesztő iskolai oktatásban, a tankötelezettségét egyéni f ejlesztő felkészítés keretében teljesíti. Az egyéni fejlesztő felkészítés megszervezhető otthoni ellátás keretében, a fogyatékosok ápológondozó otthonában, a fogyatékosok rehabilitációs intézményeiben, nappali intézményeiben, a gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztő, gondozó központban, illetve a konduktív pedagógiai intézményben. Eddig a helyzet az volt ezekkel a gyerekekkel és fiatal emberekkel, hogy a jogszabályok számukra, illetve az oktatási rendszer és a szociális rendszer számára egy úgynevezett képzési kötelezettséget írtak elő, amely úgy írható le, hogy hetente három egyéni vagy pedig öt csoportos foglalkozás volt számukra kötelezően biztosítandó, mindez a közoktatás keretein kívül, alapvetően a szociális intézményrendszerben. Vagyis azok a súl yosan, halmozottan sérült, hátrányos helyzetű gyermekek, akik valamilyen organikus sérüléssel születtek és nőnek föl, akik a legnagyobb segítségre szorulnának annak érdekében, hogy mindennapi életüket felnőtt emberként megfelelő minőségben legyenek képesek élni, nos, gyakorlatilag ki voltak zárva a tankötelezettségből. A képzési kötelezettség fogalma - mondjuk ki - gyakorlatilag azért létezett, hogy ezt a csoportot a jog formálisan kizárja, kiiktassa a tankötelezettek köréből. Akik a legtöbb segítségre szor ulnak, akiknél a legtöbb probléma található, ők kapták a legkevesebb segítséget, a legkevesebb ellátást a magyar oktatási rendszertől. Pedig azt gondolom - ezt illő most már kimondani , súlyosan igazságtalan és súlyosan téves az a felfogás, amely az ő éle tükről lemondva, egész egyszerűen egy szociális problémahalmaznak tekinti ezen embereknek a csoportját, és egy laza mozdulattal és egy sem ügyesnek, sem elegánsnak, sem pedig tisztességesnek nem nevezhető jogi megoldással kizárja őket a tankötelezettek kör éből. Ez a törvényjavaslat ezen a területen, azt gondolom, nyugodtan mondhatjuk, hogy majdhogynem forradalmi jellegű változást mond ki: kimondja azt, hogy 18. életévükig ezek a gyermekek is tankötelezettek, illetve 23. életévükig a továbbiakban is részt ve hetnek a tankötelezettség keretében, a közoktatás keretében a fejlesztő iskolai oktatásban, legalább heti húsz órában, mondja ki a törvény, szemben az eddig három egyéni vagy öt csoportos foglalkozással szemben. És itt fontos valamiről beszélni, amit nem l ehet egy ilyen törvényjavaslattal elérni, de számos olyan oktatási törvénymódosítás volt ebben a ciklusban, amely ebbe az irányba hatott, ez pedig az, hogy mi is zajlik ma Magyarországon az úgynevezett kisegítő iskolákban. A kisegítő iskolák nemegyszer az etnikai és vagyoni alapú és összekapcsolódó szegregáció melegágyaiként működnek. Számos szociológiai, oktatásszociológiai kutatás azt mutatja, hogy azon cigány származású gyermekek, akiket a különböző szakértői bizottságok a kisegítő iskolák
