Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 9 (264. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az oktatást érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - GUSZTOS PÉTER, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2820 nagyon sok területen egykét jó szakma megfelelő minőség ű elsajátítása akár komolyabb életlehetőségeket is tud biztosítani egy fiatal embernek, mint az, hogy beiratkozik egy olyan főiskolai szakra, amiből van még tizenöt az országban, és ő lesz a 3857. abban az évben végzett, kommunikáció szakos diplomával rend elkező fiatal Magyarországon. Arató Gergely államtitkár úr beszélt arról, hogy közelíteni kell a szakképzés és a munka világát egymáshoz, hogy a hazai szakképzés rendszerében támogatnunk kell minden olyan kezdeményezést és változtatási javaslatot, amely az t célozza meg, hogy a szakképzés minél inkább tudjon idomulni a piac problémáihoz, és képes legyen gyorsan és hatékonyan reagálni arra, hogy mire van szüksége a piacnak. Ez nagyon fontos, hiszen ez egy alapvető versenyképességi tényező. Igaza van államtitk ár úrnak, a szakképzésnek a térségfejlesztésben, a területfejlesztésben kulcsszerepe lehetne vagy kell hogy legyen. Magam egy olyan városban nőttem fel - Salgótarjánban , ahol még ma is megközelíti a 25 százalékot a munkanélküliség, és mindez a rendszervá ltáskor bekövetkezett ipari szerkezetváltással magyarázható. A város rossz infrastrukturális adottságain túl azt, hogy a munkanélküliség nehezen számolható fel és nehezen csökkenthető, leginkább a munkanélküliség szerkezete okozza, tehát az, hogy milyen sz akképzettségekkel rendelkeznek vagy nem rendelkeznek a munkanélküli emberek Salgótarjánban és környékén. (10.30) Pontosan látom, hogy mennyire igaza van az államtitkár úrnak abban, hogy a szakképzésnek milyen fontos szerepe lehet a további munkanélküliség kialakulásának megakadályozásában, a fennálló munkanélküliség csökkentésében, adott esetben különös válsághelyzetben lévő régiókban is. Én a normaszövegből szeretnék kiemelni három olyan témakört, amellyel részletesebben is foglalkoznék. Az egyik az a vita , amely a törvényjavaslat 20. §át, a közoktatási törvény egyik módosító javaslatát, paragrafusát érinti. Azt mondja ez a szöveg, hogy a szakiskolában a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében felzárkóztató oktatás szervezhető azoknak a tanulóknak, aki k alapfokú iskolai végzettség hiányában kívánnak bekapcsolódni a szakképzésbe. Hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának minden esetben be kell szerezni a gyermekjóléti szolgálat véleményét, azt megküldeni a továbbtanulási, pályaválasztási t anácsadónak, illetve a felzárkóztató oktatásba bekapcsolódhatnak azok a tanulók is, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, de tanulmányaikat nem kívánják a szakiskola 9. évfolyamán megkezdeni, illetve folytatni. A rendszernek ezt a fajta - mondj uk így - rugalmasabbá válását kritizálta az előttem szóló fideszes vezérszónok, és én nem véletlenül mondtam az előbb a saját közvetlen környezetemből a példát. Azt gondolom, hogy azokban a térségekben - mint például Salgótarján térségében is , ahol az el őbb említett társadalmi, gazdasági, gazdaságszociológiai problémák mellett természetesen fontos mutatók az oktatási képesítési elmaradottságok, ott, egy ilyen körzetben az, hogyha ez a rendszer így rugalmasabbá tud válni, az egészen konkrét segítséget tud jelenteni embereknek, családoknak abban, hogy nagyobb eredményességgel tudják a saját boldogulásukat megtalálni. Van egy, egész pontosan kettő olyan paragrafusa ennek a törvénynek, amelyről nem esett túl sok szó az általános vita eddig eltelt perceiben, és nem is érint nagyon nagy számú embert, de azért nagyon sok családot mégiscsak a mindennapjaiban érint. És azt gondolom, hogy ugyan ahhoz képest, hogy egy ilyen törvényjavaslat összességében hány intézmény, hány ember, hány család életét, mindennapjait vál toztatja meg, ehhez képest ez talán egy szűkebb terület, de semmiképpen nem szeretnénk mi, liberálisok, hogyha ez a közös gondolkodásunkban és ebben a politikai vitában egy periferiális terület maradna. Mire gondolok? A sajátos nevelési igényű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel kapcsolatos, az ő képzésükkel kapcsolatos alapvető, nagyon fontos változtatásra. A törvényjavaslat 21. §a a következőket mondja ki: ha a sajátos nevelési igényű gyermek súlyosan és halmozottan fogyatékos, attól az évtől ke zdve, amelyben az 5. életévét betölti, az óvodai nevelés első napjától kezdődően fejlesztő felkészítésben vesz részt. Ez a fejlesztő felkészítés
