Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 9 (264. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az oktatást érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2807 döntést hozni egy iskola? Hathét éves gyerekeknél hogyan lehet eldönteni azt, hogy kinek legyen esélye a sikerre és kinek ne? Ez nonszensz! Nonszensz szakmailag - hiszen egy gyerek ilyenkor még fejlődik, ilyenkor még számos lehetősége van arr a, hogy később kibontakozzon a tehetsége , és nonszensz társadalmilag is. Ha ez így van, akkor viszont változtatnunk kell! Változtatnunk kell az általános iskolai beiskolázási szabályokon! Ma a közoktatás szervezése önkormányzati feladat. Ezért olyan rend szert szeretnénk, amelyik előnyben részesíti a településen élő diákokat, és előnyben részesíti a halmozottan hátrányos helyzetű diákokat. Olyan rendszert szeretnénk, ahol az iskola a jelentkezők közül először azokat veszi föl - természetesen a körzetes diá kok után , akik az adott településen élnek, és akik halmozottan hátrányos helyzetűek, mert nekik van leginkább szükségük a jó iskolai környezetre, nekik van szükségük leginkább arra, hogy támogatást kapjanak az iskolától. Ez után van mód arra, hogy tovább i diákokat vegyen föl egy iskola. Ennek a módja viszont akkor a sorsolás, nem a válogatás. Sorsolás, mert ez minden diák számára lehetővé teszi azt, hogy bekapcsolódjon az oktatásba. Ha tetszik, minden diák számára esélyt ad arra, hogy bekapcsolódjon bárme lyik iskola munkájába. Ezt jelenti a tanszabadság. Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen lehet erre a rendszerre azt mondani, hogy túlságosan merev, túlságosan statikus, túlságosan is központilag akar szabályozni. Vitassuk meg! Tegyenek jobb javaslatot! Tegyenek más, olyan javaslatot, amely lehetővé teszi azt, hogy ne legyen korai szelekció, amely lehetővé teszi azt, hogy ne 67 éves korban döntsenek az iskolák a gyerekek sorsáról. Ha tesznek ilyen javaslatot, ígérem, hogy mi ezekre nyitottak leszünk. De beszéljünk róla, tegyenek ilyen javaslatokat! (9.20) Szintén változást jelent a beiskolázásnál az, hogy lehetővé teszi az önkormányzatoknak, hogy feladataik ellátása érdekében, hiszen 18 éves korig megmarad a tankötelezettség, középiskolát is kijelöljenek a tankötelezettség feladatainak ellátására, tehát a középiskolának is legyen, ha tetszik, körzete. Ez az önkormányzatok felelőssége, hogy milyen módon élnek ezzel a lehetőséggel, de azt gondolom, hogy azok az önkormányzatok, amelyek felelősen gondolkodnak a 18 éves korig tartó tankötelezettségről, bizonyosan élni fognak ezzel a lehetőséggel is. Szintén lehetővé teszi a törvény azt, hogy olyan többcélú iskolák, intézmények alakuljanak ki, amelyek a gyerekek számára az általános iskola megkezdésétől, tehát a z 1. évfolyamtól a 1213. évfolyamig szelekció, felvételi vizsga nélkül teszik lehetővé az előrehaladást. Szeretném ugyanakkor elmondani, már csak azért is, hogy a sajtóban megjelent néhány félreértést is eloszlassam: a középiskolai felvételi megszüntetésé ről nincs szó ebben a törvényben. A középiskolai felvételi megmarad, ugyanakkor természetesen minden fenntartónak és minden középiskolának kötelessége az, hogy betartsa azokat a jogszabályokat, amelyek erre a felvételire vonatkoznak, és amelyek biztosítják azt, hogy a középiskolai felvételinél is a valóban teljesítményen alapuló, esélyegyenlőséget biztosító szabályok érvényesüljenek. A közoktatás területén fontos lépést jelent még a fejlesztő iskolai oktatás jogi kereteinek megteremtése, annak érdekében, ho gy a súlyosan, halmozottan fogyatékos gyermekek iskolarendszerű ellátása is lehetővé váljon. Valamint a törvényjavaslat bővíti a fejlesztő, felkészítést nyújtó intézmények körét azzal, hogy lehetővé teszi, hogy e szolgáltatás megszervezése a gyógypedagógia i nevelésioktatási intézményben is megtörténjen. A törvényjavaslat növeli az önkormányzatok mozgásterét is. Egyrészt lehetővé teszi azt, hogy az úgynevezett állandó helyettesítési rendszerben foglalkoztatottak köre kiegészüljön más speciális végzettségű s zakemberekkel, például orvos, jogász, pszichológus, szociális munkás, oktatástechnikus, laboráns, illetve azzal, hogy a többcélú kistérségi társulások számára lehetővé teszi azt, hogy átvállalhatnak eddig a megyei önkormányzatok feladatkörébe tartozó felad atokat is. Tehát
