Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 8 (263. szám) - Az agrárgazdaság 2004. évi helyzetéről szóló jelentés, valamint az agrárgazdaság 2004. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - FARKAS SÁNDOR (Fidesz):
2767 amit néhányan esetleg megfogalmaztak, el kell felejteni; bizonyos versenygazdaság, amellett, hogy tudomásul kell vennünk, a támogatások elosztása vonatkozásában is egy nagyon fontos diverzifikációs lehetőséget kell kihasználni, és a vidékfejlesztésben meglévő erőforrásokat bizony aktivizálni kell annak érdekében, hogy a vidéki megélhetési lehetőségek ne kerüljenek veszélybe. Ezek a folyamatok, az európai uniós csatlakozás és a körülö ttünk lévő országokban lévő eltérő rendszerek, árdiszparitások bizony okoztak meglepetéseket a piacon, de annak ellenére, hogy továbbra is nagyon komoly aktívumunk van, tehát mindennek ellenére előre kell bocsátani, még a 2004. évben is 250 milliárd forint aktívumot tudott az ágazat letenni a költségvetés asztalára, ez az egyenleg romlott. Romlott, elsősorban annak következtében, hogy az exportot ugyan tudtuk növelni, hiszen az Európai Unióra az a jellemző, hogy az árucsere növekszik, mindenki azt csinálja, amit jobban tud, és ilyen értelemben ezt az árut viszi a másik ország piacára. Több mint 6 százalékkal növeltük az exportunkat, de az import 24 százalékos növekedést mutatott. A folyamatra azért az rányomta a bélyegét, hogy 2003 kapcsán hihetetlen árualapkiesés volt. Kevés olyan esztendő volt, amikor Magyarországnak takarmányt kellett importálnia, és fékeznie kellett a gabonaexportot mindenféle eszközzel, annak érdekében, hogy a kenyérnek való itthon maradjon az országban. Ez azért nagymértékben megmutatk ozott ezekben a számokban, de ha figyelembe vesszük, és egy kicsit kitekintünk 2005re is, látható, hogy ez az olló, ami 2004ben kinyílt, jelentősen záródik, hiszen a 2004. évhez képest aktívumot mutat az adott bázishoz képest a külkereskedelmünk, tehát k iegyenlítődés következik be. Ez persze részben annak is köszönhető, hogy a körülöttünk lévő országokban is emelkedtek az árak, emelkedtek az inputanyagköltségek. De azért az idő szűkössége ellenére egy markáns vonást még szeretnék a piaci folyamatokból ki emelni, mégpedig azt, hogy a harmadik országokkal folytatott kereskedelmünk hihetetlenül visszaesett az agrár- és az élelmiszeripari termékek tekintetében. Átrendeződött a piac az európai uniós országok vonatkozásában. Itt ha megnézzük a volumenszámokat i s, a kivitelünk 75 százalékban a régi tagországokba irányult. Az új tagországokkal szemben a vártnál rosszabbul alakult a helyzet. Ha az erre vonatkozó számokat meg akarjuk nézni, akkor azt láthatjuk, hogy az export tekintetében az EUkilencek, tehát a vel ünk együtt csatlakozó kilenc ország piacára a kivitelünk 38 százalékkal növekedett a mostani időszakban, a behozatalunk viszont 50 százalékkal növekedett. Tehát az egyenlegünk igazából nem a régi tagországok vonatkozásában romlott, hanem az új tagországok tekintetében. Meglepő számomra, hogy az élőállat, a hús, húskészítmények tekintetében az import ilyen nagy mértékű (Az elnök a csengő megkocogtatásával a hozzászólási időkeret leteltét jelzi.) , mint amit a mostani számok mutatnak. Sajnos, az időmbe ennyi f ért bele, majd próbálok még később két perc formájában néhány információt átadni. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Farkas Sándor képviselő úrnak, Fidesz. FARKAS SÁNDOR (Fidesz) : Köszönöm szé pen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Németh Imre képviselő úr felszólalása késztetett arra, hogy megszólaljak, mert szeretnék pontosítani, mégpedig a Parmalat ügyében. Ebben, mondhatnám azt, érintett is vagyok, annak a cégnek a vezetőjeként, amelyik beszállt a Parmalat vásárlásába. Azt hiszem, teljesen más alapindítékból és okból indult el az egész Parmalatmegvásárlás, mivel tudjuk azt, hogy az elmúlt évben talán még magasabb tejárak voltak, mint ebben az évben. (21.50)
