Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 8 (263. szám) - A vasúti közlekedésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - ÉLŐ NORBERT (MSZP): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ):
2708 Van a fenét! A maszek társaságoknál az lenne a lényeg, hogy nekik van egy nagy csomó speciális vasúti szerelvényük, és azt hozzák. De nincs, ez ugyanaz a vasút, csak több részre oszt ják! Ezért nem jó ez a törvény, amit önök csinálnak, semmi új nincs benne, semmi új pénz nincs benne. Az egész dolog pillanatnyilag arról szól, hogyan lehet leszedni az állami támogatást. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Élő Norbert képviselő urat illeti a szó, két percre. ÉLŐ NORBERT (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Pont erről beszélünk, és a törvénynek pont ez a lényege, hogy az állami támogatást a lehető legjobban próbá ljuk hasznosítani. Tehát igenis arról van szó, hogy ha mondjuk, egy ember akar egy órakor utazni, és tíz ember akar kettőkor utazni, akkor el kell dönteni az államnak, hogy finanszírozzae az egy ember utazását egy órakor, vagy a tizenegy ember utazását fi nanszírozza egy óra múlva. Igen, ezt el kell dönteni, ehhez bátorság kell, mert nincs annyi pénzünk, hogy azt az egy embert is és mindenkit egyszerre utaztassunk. Viszont mindenkit utaztatni kell, és lehet, hogy olyan kompromisszumokat meg kell kötni, hogy sajnos a tizenegy embernek kell együtt utaznia. Mert ha annyi pénzünk lenne, mint Ausztriában, és olyan szolgáltatást tudnánk nyújtani, amit Budapesten a BKV nyújt… Ha önök ismerik a BKVt, akkor nagyon jól tudják, hogy ilyen szolgáltatás nincsen szinte e gyik európai fővárosban sem, amit a BKV nyújt. Kérdés az, hogy erre szükség vane. Igen, szükség van, ha fenn tudjuk tartani. De ha nem tudjuk fenntartani, akkor ésszerűsíteni kell. És úgy gondolom, hogy az egyhez és a tízhez képest azt a kompromisszumot m eg kell kötni, hogy a tizenegy együtt utazzon. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Megadom a szót Gusztos Péter képviselő úrnak, az SZDSZből. GUSZTOS PÉTER (SZDSZ) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Itt a ko rábbi rendes hozzászólások, illetve a kétperces vita során felmerült néhány olyan téma, ami könnyen el tudna téríteni az eredeti mondandómtól, ami éppen arról szólna, hogy egy olyan helyzetet szeretnék önöknek bemutatni, ami azt támasztja alá, hogy mennyir e fontos - nemcsak gazdaságossági, hanem társadalmi szempontból is - az előttünk fekvő törvényjavaslat. Itt a vitában többen ellenzéki képviselők elmondták azt, hogy ez csak primer gazdaságossági szempontokat vesz figyelembe. Magam nem is tudom elválasztan i a magyar társadalom és a magyar gazdaság működését egymástól, de ha ezt ennyire mereven kezeljük, akkor beszéljünk egy picit arról, hogy milyen társadalmi helyzetek, szituációk vannak, amelyek indokolják azt, hogy végre történjen valami, ami komoly fejle sztést jelenthet a Magyar Államvasutaknál. Azért volt néhány olyan téma, ami könnyen el tudna téríteni ettől a dologtól, és rögtön hadd kezdjem azzal, hogy Arnóth képviselő úrnak válaszolok arra a kérdésre, amire saját magának válaszolt. Háromszor tette fe l az előbb egy kétperces hozzászólásban azt a kérdést, hogy mi van azzal a 49 százalékkal. Aztán úgy fejezte be a hozzászólását, hogy ezzel az egész konstrukcióval, fejlesztési elképzeléssel az a baj, hogy nincsen benne új pénz. Az a 49 százalék lehet az ú j pénz, ha megengedjük, hogy megjelenjen a magántőke a meghatározó állami befolyás, 51 százalék mellett. Tehát ez az új pénz. A hangulatról is szívesen beszélnék, mert ez egy kellemesen kiragadott példa volt, egy angliai példa. Érdemes lenne, de a képvisel ő úr tudja ezt, gondolom, hogy utazik vonattal, arról a hangulatról is beszélni, ami mindennapos a Magyar Államvasutak utazóközönsége között, de ezt inkább most hagyjuk.
